Rész, Fejezet
1 1, 9 | miként lehet egy temetést úgy leírni, ~hogy a temetésrõl ne legyen
2 1, 19 | De fölösleges is volna leírni az egész versenyt, mikor
3 1, 20 | el - de tudom is én azt leírni? Vagy pedig a bõröndjeink
4 1, 24 | inkább, mert a jelen is elég leírni valót nyújt. Mikor a kapuhoz
5 1, 24 | rázza.~Bohó kis dolgok, mi leírni való van rajtok? Engem hidegen
6 1, 26 | Messze esnék célunktól, leírni a vacsorát, a jóízû ételeket,
7 1, 26 | dereka - de nem lehet azt leírni.~S ezzel a fejét is betakarván
8 II, 34 | boldog megkönnyebbülést leírni, melyet éreztem, midõn a
9 II, 34 | Õrültség volna gondolatomat leírni akarni. Ájultan tántorodtam
10 II, 52 | verseny. Nem is igyekszem leírni; a derék, nemes célú részvénytársulatnak
11 II, 60 | fájdalmát nem is kíséreljük leírni, a toll gyenge arra, a szó
12 II, 72 | mereven. Ki tudná mindazt leírni, amirõl õ akkor gondolkozott?~
13 II, 85 | ellágyul. Nem bírom õket leírni, hanem csak nézem, nézem
14 II, 89 | milyen édes kimondani, leírni e szavakat. Az én irodalmi
15 II, 107| örökös võlegénytõl«, akit leírni akarok, akit mindnyájan
16 III, 59 | még az õ viselt dolgait is leírni, nemcsak a magaméit. Õvele
17 III, 83 | koporsóban! Vegyék le kendtek.~Leírni nem merem azt a rémületet,
18 IV, 5 | magát a saját tövén, az már leírni méltó dolog.~Úgy történt
19 IV, 24 | ahogy mi képesek vagyunk leírni. De már mindegy. Ha beleugrottunk,
20 IV, 53 | a boltokba?~Képzelni, de leírni nem lehet a sok kellemetes
21 IV, 87 | harminchat év múlva én sem tudnám leírni, de önök sem tudnák érzelmeimet
22 IV, 97 | se nézte jól, nem tudja leírni a kinézését, hanem azt mondja (
23 IV, 117| mint ahogy regényben szokás leírni.~Egy gyönyörû leány emelkedett
24 IV, 146| hogy milyen szépen lehetne leírni - az olvasóközönségnek.~-
25 IV, 152| amit egyébiránt nem érdemes leírni, mert igen kevés olvasónk
|