Rész, Fejezet

 1   1,  2  |    ruházatát.~Gelbstein és Eszter hálás tekintete jutalmazta a fekete
 2   1,  2  | szabálytalan csíkokat.~Most már a hálás tekintetek Stofi úr felé
 3   1,  13 |       kivetni valót.~- Jahodovska hálás a papagájért, hálás a rózsákért,
 4   1,  13 |    Jahodovska hálás a papagájért, hálás a rózsákért, mert Jahodovska
 5   1,  17 |         akarsz valamit.~Mária egy hálás pillantást vetett rá. Vére
 6   1,  17 |  lecsitította. Szinte kezdtem már hálás lenni a derék lublói borkereskedő
 7   1,  24 |        legénység közt. A fõherceg hálás volt tanítója iránt és amikor
 8   1,  34 |           valamit el ne lopjanak. Hálás leszek hozzád koporsóm zártáig,
 9  II,  5  |           sem állíthat testéhez a hálás utókor, mert testébõl nem
10  II,  33 |      elpárolgott bosszúkedve, sõt hálás jóindulattal kezdett viseltetni
11  II,  36 |    megmenté - fejezé be Károly. - Hálás legyen érte szívünk az istenhez!~-
12  II,  59 |          halálának évfordulója, a hálás gyermek e pillanatban mégsem
13  II,  59 |          rendbe hozni tartozását.~Hálás tekintetét az égre emelte.~
14  II,  66 |     szívvel követé a Molnárnét, s hálás tekintete többször akadt
15  II,  101|       önnek, uram! - mondám neki, hálás szemeket vetve rá. - Ön
16  II,  114|      szüleinek is tervemrõl, azok hálás szavakkal köszönték meg
17  II,  120|          beszélni az emberek.~Egy hálás pillantást vetett Dankó
18  II,  131|         Az utolsó érzõ szív, mely hálás tudott lenni a természet
19 III,  2  |           fekete majorba.~A beteg hálás szemeket vet az öregre s
20 III,  10 |           tekintetes urat. Bizony hálás leszek érte.~- De Dabas
21 III,  65 |       hencegni a jó Pélly bácsi.) Hálás, elismerõ leszek, még az
22 III,  72 |    szólott a király halkan.~Erzse hálás szemeket vetett a szõke
23 III,  126|         azt a szívességet. Örökké hálás leszek. Számítsa fel, mibe
24 III,  148|         elvetett mag megtalálta a hálás barázdát. A bogár bevette
25  IV,  61 |      várost szerencséssé. A város hálás volt a szomorú sovány ember
26  IV,  64 |         is megrázta az ajtóban, s hálás hangon mondá:~- Köszönöm,
27  IV,  68 |      Mentsen ki, ha lehet. Örökké hálás leszek.~- Lopjon el még
28  IV,  127|    felelte mosolyogva a bolond.~- Hálás leszek hozzád - folytatta