Rész, Fejezet
1 1, 1 | ott kárognak baljóslatú ijesztõ hangon a füle mellett és
2 1, 9 | följebb a holt fõt.~Két ijesztõ, ismerõs szem mered onnan
3 1, 13 | bizonyítá a báró -, de éppen nem ijesztõ, ugye, szent atyus?~S hamiskásan
4 1, 14 | az elsõ garádicsa még nem ijesztõ, inkább még tiszta, kedves
5 1, 16 | összesen, de részletekben nem ijesztõ.~Egy leány - egy hónap!
6 1, 19 | reszketeg, szaggatott, sõt ijesztõ.~Az asszony összerázkódék.
7 1, 28 | arca megint fölvette durva, ijesztõ kifejezését.~- Ki volt ez
8 1, 31 | tûzön forgatnák, száraz, ijesztõ fényben szikráztak. Mire
9 1, 31 | Csak a nevében fogyott ijesztõ módon. Mikor mint csaposlegény
10 II, 3 | volna még gondolkozni, hogy ijesztõ arcú démonok röpködik körül,
11 II, 3 | az ajkukon, mikor Baroghi ijesztõ alakja oly váratlanul és
12 II, 3 | meghatva fordítja el sápadt ijesztõ arcát, és gondolkozik, mért
13 II, 20 | A »Reform«-ban a dolgok ijesztõ állapotáról szerez tudomást,
14 II, 26 | nélkül olyan, mint egy emberi ijesztõ csontváz, melyrõl mindaz
15 II, 37 | végigfut gondolatában az ijesztõ bizonytalanság. Homályos
16 II, 73 | kökényszeme éppen nem volt valami ijesztõ kinézésû, hanem a leggyönyörûbb
17 II, 85 | nagy zavarba jött, s az az ijesztõ gondolata támadt, hogy ha
18 III, 11 | csatakép nem volt most már ijesztõ látvány többé a jó Bodó
19 III, 14 | csinos fiú volt, most egy ijesztõ rém, pedig még csak harminc
20 III, 41 | várta.~A nõ nem volt olyan ijesztõ! Egészen fiatal, kedves,
21 III, 94 | nem találod ki - mondá, s ijesztõ lett a tekintete.~- Nos,
22 IV, 108| Ott múlt ki a börtönben, ijesztõ vázzá soványodva.~Szörnyû
23 IV, 133| kiterjesztett kezû óriás kísértet. Ijesztõ árnyéka megnagyobbodva feküdt
24 IV, 142| istállójából való.~Majdnem ijesztõ külsejû ember volt, torzonborz
25 IV, 142| sietve futott az udvaron, hol ijesztõ árnyak lebbentek, suhantak (
|