Rész, Fejezet
1 II, 25 | míg a mélyen szunnyadó házmester elõcsoszog, az átellenes
2 II, 36 | örültem meg, csodálkozván a házmester udvariasságán, ki felkelt
3 II, 46 | felkeresték.~- Itt lakik a házmester? - kérdé a fiatalabb nõ.~-
4 II, 65 | szobacicus, pár honorábilis házmester, hordár, közvitéz, és egy-egy
5 II, 67 | Legalább így mondta azt a házmester, kitõl egy ízben kérdezõsködtem
6 II, 67 | egészen ismeretlen név; ha a házmester elhibázta, és nem bírom
7 II, 67 | utcában lakott, ahol sógorom a házmester; onnan ösmerem az uraságot;
8 II, 99 | híre-hamva sem volt. Még a házmester sem tudott róla semmit,
9 II, 99 | hova ment; új, négynapos házmester volt, az elõbbit elcsapták,
10 II, 99 | csúsztatott feleletül a házmester kezébe.~- De uram, önnek
11 II, 99 | arcáról senki.~A Fleet streeti házmester éppen a kapuban ácsorgott,
12 II, 107| több familia cókmókjának.~Házmester nincs, csak ritka helyen,
13 II, 123| bemenni az udvarba, mert a házmester már rárivallt, hogy ebben
14 II, 127| híre-hamva sem volt. Még a házmester sem tudott róla semmit,
15 II, 127| hová ment; új, négynapos házmester volt, az elõbbit elcsapták,
16 II, 127| csúsztatott a kopasz öreg házmester érdes markába.~- De hiszen
17 II, 127| arcáról senki.~A Fürdõ utcai házmester éppen a kapuban ácsorgott,
18 II, 140| bekopogtam a házmesterhez.~A házmester nem volt otthon: a csacska
19 III, 13 | bádogos, és komája, egy budai házmester ott ültek mellette és koccintottak
20 III, 14 | alva találtam a folyosón, a házmester szokta megrúgni minden reggel,
21 III, 93 | ura, hanem a képviselõházi házmester tulajdonát képezi, s valaha
22 III, 93 | múltja miatt dédelgeti a házmester is a szép drótkalitkában,
23 III, 93 | látott meg Kemény egy csízt a házmester kalitkájában.~- Mennyiért
24 III, 93 | Hüm! - dünnyögte magában a házmester. - Meggondolom. Biz isten
25 III, 93 | volt az mindig. Az ármányos házmester úgy szoktatta meg, hogy
|