Rész, Fejezet
1 1, 1 | nyolc évvel tán nem így beszéltem volna, mert még jómódú ember
2 1, 14 | mondá Albertus szomorúan. - Beszéltem vele tegnap.~- És?~- Õ el
3 1, 21 | Ejnye, éppen az imént beszéltem velök.~- Lehetetlen. Önt
4 1, 34 | méltóztatik. A távirdafõnökkel is beszéltem útközben, azt mondja, hogy
5 1, 35 | értettél, grófocskám, hogy mit beszéltem?~- Mondjuk, hogy értelek.
6 II, 11 | éles.~- Ember! Én nem arról beszéltem önnel!~Fekete Miklós elhárító
7 II, 24 | De már nagyon sokat is beszéltem az »Arany Cérna« freskójáról.~
8 II, 34 | lettem. Nõmmel kíméletlen beszéltem s késõbb személyes erõszakoskodásba
9 II, 103| s ahogy volt, úgy s itt beszéltem el nekik a kis Szegedi Gergely
10 II, 114| anélkül, hogy Pistával csak beszéltem volna, mert meg volt hagyva
11 II, 117| Õexcellenciájával, a miniszterrel beszéltem önrõl.~E szavakat oly kevély
12 III, 57 | Eszem ágában sem volt, beszéltem az eszéhez és szívéhez;
13 III, 57 | szájába - s én soha többé nem beszéltem vele, mert soha többé föl
14 III, 63 | annak is, ami szívemen van… beszéltem én már nagyobb úrral is,
15 III, 66 | de vele még egyszer se beszéltem.~- Mi nem sok jót hallunk
16 III, 71 | szerét tehettem, mindenütt beszéltem azokkal, akik már látták
17 III, 71 | mennylátók közül, akikkel én beszéltem, a legtöbb azt mondja, szólhatna
18 III, 79 | tréfálok?~De én komolyan beszéltem.~- Hát, majd meglássuk -
19 III, 95 | ölebecskéjének okos fejét, s beszéltem vele franciául, mert a kedves
20 III, 126| egyebem, csak vizavim. Sohasem beszéltem vele. Nem fakó ügyvédbojtár
21 IV, 53 | híre ment. Hogy én magam is beszéltem? Hát az igaz, nem marad
22 IV, 132| mi van a betegekkel?~- Beszéltem a Szomorné pesztonkájával.~-
23 IV, 152| hát én még bolondabbakat beszéltem.~- Már hogy beszélné el,
24 IV, 152| utca felé, s én egy aktáról beszéltem, amelyben egy fennakadás
25 IV, 152| engem illet, igazán szépen beszéltem. A »Tárogató« azt írta a
|