Rész, Fejezet

 1   1,  1  |      posztót mér ingyen a szegény utazó diáknak ünnepi öltözetre.
 2   1,  3  |        szélû piros abrosz, mit az utazó parasztasszony »plaid« gyanánt
 3   1,  27 |         bokrétának a kalap mellé, utazó kalmárok portékát, szöveteket
 4   1,  29 |           hajlékába, úgy, hogy az utazó egy kihalt városnak gondolta
 5   1,  29 |     kivilágítva, s az itt szorult utazó vendégek ülnek körül két
 6   1,  30 |           asztalnál, a sztereotip utazó ügynök egyedül, távolabb
 7  II,  24 |           közepe, paradicsoma.~Az utazó csak a sallangos dohányzacskós
 8  II,  26 |     Különös az, hogy az egy lovon utazó zsidók nemcsak a gyermekek
 9  II,  51 |           csillog szemében, amint utazó köpenyét felveszi. Pedig
10  II,  65 |     miután a két szolgát, akik az utazó köpenyt rásegítették, egyiket
11  II,  109|        mélyen aludt.~A magányosan utazó hölgyekrõl már Plinius mondja,
12  II,  117|          mögött: »Ott megy a nagy utazó.«~Miklós arcát láng borította
13  II,  117|      volna, hogy ön egy inkognitó utazó osztrák fõherceg.~Miklósban
14  II,  125|          urak, hanem kerületeikbe utazó követjelöltek. Aztán nem
15 III,  2  | bontakoznak ki furmányosszekerek, utazó vásárosok, vándorok és a
16 III,  56 |       elfelejtették azt a szegény utazó cserebogarat, mintha sohasem
17 III,  87 |           ütötték meg füleimet:~- Utazó esküdtnek kell használni
18 III,  87 |     csakugyan engem vitt magával. Utazó esküdtnek lenni nagy kitüntetés
19 III,  123|          Istvánnak hítták a »nagy utazó«-t, de neve aligha kerül
20 III,  132|    tetszik nekem, mintha az angol utazó, aki bennem évek elõtt ébreszté
21 III,  133|           gyermek ösmeri. Mert az utazó, ki plánumot készít útjához,
22  IV,  10 |         Egy-egy Selmecre vetõdött utazó beszélt néha valami újat,
23  IV,  114|       hogy legfeljebb az eltévedt utazó bukkant rá s akkor aztán
24  IV,  145|       folytatja s fürge a tevéken utazó kereskedők kifosztogatásában.