Rész, Fejezet

 1   1,  12|         tudós Eperjesrõl. A neve Schmidt István, bejárta a külsõországi
 2   1,  12|          visszajött jelenteni:~- Schmidt uram rögtön itt lesz a nagyságod
 3   1,  12|          E pillanatban lépett be Schmidt István, magas, nagyszakállú
 4   1,  12|          Nagyságos uram! - kezdé Schmidt, s ünnepélyes csend állt
 5   1,  12|      tartott. Dixi.~Bölcs volt a Schmidt uram válasza, de az urak
 6   1,  19|          volt. A pozsonyi poéta, Schmidt János német poémái, melyeket
 7  IV,  43|       előbb indult el Drezdából, Schmidt Frigyes úr volt, szőke,
 8  IV,  43|        el ajánlólevéllel tovább.~Schmidt úr Budapestre érkezvén,
 9  IV,  43|           hogy nem az a Zay akit Schmidt úr keresett, hanem egy magyar
10  IV,  43|          Nagyon nyájasan fogadta Schmidt urat, és mindjárt elhozatta
11  IV,  43|        is lett, Beöthy elkísérte Schmidt Frigyest Kolozsvárig, s
12  IV,  43|         három napig tartotta ott Schmidt urat tyúkkal, kaláccsal
13  IV,  43|    bennünket. Higgye meg, kedves Schmidt, mi vagyunk a hibások.«~
14  IV,  43|         csinálta végig a szegény Schmidt az õ egész tapasztalati
15  IV,  43|    németeket. Higgye meg, kedves Schmidt, az édesanyánk ölében sem
16  IV,  43|   Irtózatos dolgokat hallott itt Schmidt úr faja elnyomatásáról.
17  IV,  43|          amint otthon meglátta a Schmidt úr látogatójegyét (hallotta
18  IV,  43|       meglátogatni a vendéglõbe.~Schmidt úr éppen azzal foglalkozott,
19  IV,  43|         vázát, aki alkalmasint a Schmidt úr jelentésébõl komponálta.~
20  IV,  43|         ha önöknek nem tetszik a Schmidt úr esete, elmondhatom én
21  IV,  96|         perccel elõbb), hogy egy Schmidt Miklós nevû tizennégy éves
22  IV,  96| elküldték a város hajdúját a kis Schmidt Miklósért, akit ott a tanács
23  IV,  96|       Végeztetett pediglen, hogy Schmidt Miklós nevû tizennégy éves
24  IV,  96|        még sokszor találkozunk a Schmidt Miklós nevével, ki a város