Rész, Fejezet

 1   1,  28 |        azalatt az öreg kocsisom, Nikoláj, elszalad a receptekkel
 2   1,  28 |       hazainduljunk, hát mi van? Nikoláj meghozta ugyan a szereket,
 3   1,  28 |         és nem merem felkölteni. Nikoláj mindenáron fel akarja zavarni,
 4   1,  28 |       nem engedem. »Ne avatkozz, Nikoláj, nem akarom, hát nem akarom,
 5   1,  28 |         amorettek játszadoztak… ~Nikoláj, az aggastyán rác kocsis,
 6   1,  28 |           valami mást. Hallod-e, Nikoláj, öreg cselédkém, van egy
 7   1,  28 |  csörömpölt a kövezeten.~Az öreg Nikoláj odatipegett a hátulsó üléshez;
 8   1,  28 |   cseréppipájuk, mint amilyenbõl Nikoláj szítt; a rézkupak lyikain
 9   1,  28 |          lenni, ahogy én mondom, Nikoláj. Mert tudd meg, amit én
10   1,  28 |         bolondság, de ne nevess, Nikoláj. Tudod, az isten is jóért
11   1,  28 |       engedett felkölteni… « Oh, Nikoláj, ha felkölteném, félek,
12   1,  28 |       persze az a sok pezsgõ is. Nikoláj ezalatt értelmetlenül mormogott
13   1,  28 |         van négy ezüst forintos, Nikoláj, köss be a kendõnek mind
14   1,  28 |          hallja.~- Figyelj csak, Nikoláj! Ez a Zorka! Csak az õ lábai
15   1,  28 |        van, a Zorka ez - felelte Nikoláj komolyan. Szlebenits leugrott
16   1,  28 |          szót sem bírt kiejteni.~Nikoláj kérdé tompán:~- Hát mit
17   1,  28 |        melyben a revolvere volt.~Nikoláj észrevette, intett Ivánnak
18   1,  28 |         Nem volt jártányi ereje.~Nikoláj egy kõhöz vonszolta.~- Ülj
19   1,  28 |        világ jajgatna. Hallod-e, Nikoláj, vedd vissza a plédemet
20   1,  28 |    nyomorultat. De jól rúgd meg, Nikoláj, jól rúgd meg, hogy fájjon
21   1,  28 |       voltam, hogy belekezdtem… ~Nikoláj fölvette a földrõl a Szlebenits
22  IV,  148| Jaroszlávnak neveztek -, hanem a Nikoláj olyan furcsákat beszél a
23  IV,  148|          szemekkel.~- Nem jössz, Nikoláj?~- Nem megyek. Utólérlek
24  IV,  148|        Elvágtattak, ott hagyták. Nikoláj ivott és addig ivott, míg