Rész, Fejezet
1 1, 4 | csodára, hogy az eleven halott megszólalt, dermedt keze és lába visszanyerte
2 1, 12 | egymás mellett hallgatag, míg megszólalt Pista:~- Nagy dolog az,
3 1, 13 | bánni a zsidókkal, mire megszólalt a bankár, aki igen szellemes
4 1, 13 | mihelyt az érkezõ »piszkafa« megszólalt hamisítatlan porosz németséggel:~-
5 1, 17 | tarthatja a zárdát.~Ismét megszólalt a kalapács, kip-kop, kip-kop,
6 1, 23 | a prédikációnak, megint megszólalt az orgona, a szép, karcsú
7 1, 23 | tudom.~Kisvártatva megint megszólalt az asszony:~- Már esik is,
8 1, 28 | E pillanatban megszólalt hátam mögül a professzor,
9 II, 33 | egyideig némán hallgatta, végre megszólalt, s irigylendõ flegmával
10 II, 33 | programbeszédjét tartotta, végre megszólalt:~- Én idezs istenem, há
11 II, 43 | 1877~Az iskolai csengettyû megszólalt ott künn az udvaron. Mindjárt
12 II, 43 | haszontalant.~A csengettyû megszólalt ott künn másodszor is, ami
13 II, 63 | Felhasították. És a kis róka megszólalt. Csakugyan tengeri fûvel
14 II, 83 | végignézzem, mikor a banda megszólalt, s elkezdõdött a jég-quadrille,
15 II, 103| tarka ebet pillantott meg s megszólalt:~»Ku-ku-ku-kuty...«~A tisztelt
16 III, 2 | Gálék Riskájának nyakán megszólalt édesen, ismerõsen a kolomp.
17 III, 66 | múltak, s a kürt tízszer is megszólalt naponta a Maróth-kastély
18 III, 66 | jól), a kakas csakhamar megszólalt. Sietett a várkertbe a légyottra.~
19 III, 87 | ezer tintapecsétje mind megszólalt elõttem, s kevély dolgokat
20 III, 112| Felvégi Láb Ferenc uram megszólalt:~- Meggondoltuk kérem a
21 IV, 1 | A vörös akol« tájékáról megszólalt a duda, a »Kalapka hegyen«
22 IV, 147| Leírtam tetõtül talpig, mire megszólalt Staniszlausz, a tudós:~-
23 IV, 152| Albertnek van valami baja?~- Megszólalt szegényke - mondá a feleségem
24 IV, 152| mindjárt meghasad a szívem…~- Megszólalt? No, hála istennek! Annak
|