Rész, Fejezet

 1   1,  12 |      koldusnak. Csak egy percig habozott, a másik percben eszébe
 2   1,  12 |       megüvegesedett szemeivel, habozott egy pillanatig, valami láthatatlan
 3   1,  13 |      Nem tudom, megmondjam-e? - habozott a pedellus.~- Kötelessége,
 4   1,  13 |      van.~Druzsba úr még mindig habozott.~- De hátha a galamb ahelyett,
 5   1,  14 |  lépcsõkön ezt az urat!«~Eszter habozott, kapkodott egy percig, aztán
 6   1,  17 |         zúzmarával.~Kaszperekné habozott.~- Megérdemlem, Mária -
 7   1,  18 |     igazán jó ember.~Marjánszky habozott egy percig. Jó ember volt,
 8   1,  19 |         nem tudott számot adni. Habozott ok nélkül és föllendült
 9   1,  19 |     gyöngén elpirult, egy ideig habozott; egy pünkösdi szegfû volt
10   1,  25 |         és nagy bosszankodásban habozott egy percig, mit csináljon,
11   1,  27 |       tarisznyájába csúsztatta.~Habozott egy percig, bemenjen-e?
12   1,  31 |     ügyefogyottságán…~Nem sokat habozott, fölkelt s helyet foglalt
13   1,  35 |       nyújtott kezet.~Wraditzné habozott. De csak egy percig. Kozsibrovszky
14  II,  38 |     Barna Károly egy percig sem habozott.~- Éljen a kormány és a
15  II,  45 |        Szemenoff egy percig sem habozott, meghajtotta az akkori francia
16  II,  99 |     miss!~Edith csak egy percig habozott.~- Nem bánom, Pál úr, mert
17  II,  117|     Amerikába.~Csak egy darabig habozott, nem-e inkább Oroszországba
18  II,  127|    együtt.~Mari csak egy percig habozott;~- Nem bánom, itthon kétségbeesném
19 III,  2  |      útra kelt a kastélyba. Nem habozott egy percig sem. Hiszen csak
20 III,  3  |        félnapi járó földre. Nem habozott egy percig sem. Hiszen csak
21 III,  8  | gondolta magában hõsünk, de még habozott egy ideig. A gyûlölség vett
22  IV,  4  | kantározták, még akkor is egyre habozott.~- Oh, még csak egy percet
23  IV,  127|  megismerkedjünk.~A két levente habozott.~- No, mi az? Le azzal a
24  IV,  146|       téged mi lelt?~Egy percig habozott, hogy szóljon-e, aztán egyszerre