Rész, Fejezet

 1   1,  3  | tetszenék annak a megboldogult excellenciás uraságnak a mondása, aki
 2   1,  13 |      egyszer vigyázatlanságból excellenciás úrnak szólította a vele
 3   1,  13 |   megérkezett üveg batárban az excellenciás úr is, elhozta a kastély
 4   1,  13 |    Druzsba úr.~- Nos tehát, az excellenciás úr ott maradt néhány napig
 5   1,  13 |     egy dúsgazdag, nagyhatalmú excellenciás úr, innen nem messze van
 6   1,  13 |  minden tehén fekete és minden excellenciás úr fehér. Világosságnál
 7   1,  13 |    hanem, hm, mit szól majd az excellenciás asszony? És mit szólnak
 8  II,  6  |   kezet talált csókolni valami excellenciás nagy úrnak, azért kapta
 9  II,  6  |     borravalókat fogadni el az excellenciás uraságoktól, csintalankodni
10  II,  25 |     írói világnak neveznek, az excellenciás úrtól kezdve lefelé a szegény
11  II,  69 | közoktatást Magyarországon. Az excellenciás úr sorba járta a városokat
12  II,  69 |     hogy pongyolában talált az excellenciás úr. Mit volt mit tenni,
13  II,  69 |       csend következett be.~Az excellenciás úr, ki fényes altábornagyi
14  II,  69 |        harang megkondulása.~Az excellenciás úr ijedten kapta el a fejét
15  II,  69 |      Ez is az ön tanítványa?~- Excellenciás uram - kezdé Dankó bácsi
16  II,  69 |        Édes-keveset mondhatok, excellenciás uram; az is rossz; szedik
17  II,  109| elzárta földi szemeim elõtt az excellenciás alakot, s én találomra léptem
18  II,  120|       véve magának fölnézni az excellenciás úrra és környezetére, de
19  II,  120|        mondani, hogy ne tessen excellenciás szívében haragot elvinni
20  II,  120|    ördögeitõl sem ijed meg.~Az excellenciás úr, most hogy kívül érezte
21  II,  120|        élet után vágyódott. Az excellenciás protekciója folytán kinevezték
22  II,  120|      átkozta magát, átkozta az excellenciás urat, és átkozta a magyarokat.~
23 III,  54 |        hogy csak bolondítja az excellenciás úr.~- Holnap reggel.~- Holnap
24  IV,  141|     hogy végre miniszter lett; excellenciás úr.~Ott ült egy darabig,