Rész, Fejezet

 1   1,  2  |      úgy, hogy ordított, mint a vadállat, s nem maradt egyéb hátra,
 2   1,  3  |        kezdett örömében, mint a vadállat, azután pedig egyszerre
 3   1,  4  |         e percben, mint mikor a vadállat elbõdíti magát, s mint mikor
 4   1,  8  | Fölordított fájdalmában, mint a vadállat.~- Megvakultam.~Hirtelen
 5   1,  18 |   Mihály fölszisszent a megmart vadállat hevességével. Kevély fejét
 6   1,  28 |    kapott, és mint a megsebzett vadállat, fölordított, széthasítva
 7   1,  32 |        az ilyesmi.~Huh, micsoda vadállat!~A szem olyan volt, mint
 8   1,  32 |         ember. Mint a megdühödt vadállat járta be az üres szobákat
 9  II,  3  |     egyet ordított, mint valami vadállat, és összeroskadt a padozaton.~
10  II,  5  | meglehet, valami Árva vármegyei vadállat... neki pedig öregapja sem
11  II,  5  |        kétszer egymás után, s a vadállat rémítõ hörgéssel kezdett
12  II,  6  |      Sramko dúlt-fúlt, mint egy vadállat, káromkodott, mint valami
13  II,  15 |        elõbb, mint valami dühös vadállat, két kézre fogva még egy
14  II,  18 |       úr egyet ordított, mint a vadállat kétségbeesésében, azután
15  II,  22 |       ember felordított, mint a vadállat, s õrülten rohant el, holt
16  II,  36 |        fontsterling sehol. Mint vadállat ordítottam fel s téptem
17  II,  45 |        ordítottam fel, mint egy vadállat, mint a hím oroszlány, midõn
18  II,  99 |       két napja ordítok, mint a vadállat, fenyegetõdzöm, rimánkodom,
19  II,  127|       két napja ordítok, mint a vadállat, fenyegetõzöm, rimánkodom,
20 III,  1  |       volt már, hanem féltékeny vadállat. Egy szörny, aki nem gondolkozik,
21 III,  1  |         nyögött, mint egy beteg vadállat, késõbb aztán kísértetiessé
22 III,  52 |  farizeus! No megállj, vérszopó vadállat! Két pengõ forintot mert
23 III,  146|         asszony volt, de dühödt vadállat. - Nesze… nesze, átkozott