Rész, Fejezet

 1   1,  12 |        menetét a fejedelem, élénken felkiáltott:~- Hamar, rohanjatok a fehér
 2   1,  15 |              Most egyszerre élénken felkiáltott:~- Ni, ott a fa alatt egy
 3   1,  17 |            van rá (t. i. arra, hogy felkiáltott): »Ni, csúfolódik a sátánfajzat!«~
 4   1,  17 |          Nowogradszky önkénytelenül felkiáltott:~- Vigyázz a szavaidra!
 5   1,  18 | mozdulatlanul vigyorgó Koskárhoz és felkiáltott: »Kutya kutyánszky, elvesztettem
 6   1,  18 |       reménytõl megkapatva hirtelen felkiáltott:~- Nem tud mászni?~- De
 7   1,  18 |          mentek, mikor egyszer csak felkiáltott:~- Ez az!~Egy lesütött szemû
 8   1,  22 |            szobába, izgatott hangon felkiáltott:~- Ne hagyd magadat metélni,
 9   1,  26 |   mentõgondolat után, végre élénken felkiáltott:~- Mit? Hogy nem varr? Hát
10   1,  32 |           sok minden, hogy hangosan felkiáltott: »Milyen szép ez a világ!«~
11   1,  35 |             figyelmesen s egyszerre felkiáltott, mint akit a kígyó csípett
12  II,  7  |       széthajtotta és - fájdalmasan felkiáltott. A papiros üres volt. A
13  II,  7  |       takart griffjei, önkéntelenül felkiáltott:~- Úgy van! A szegény Mády
14  II,  15 |           húzta csákóját szemére és felkiáltott mennydörgõ hatalmas hangon:~-
15  II,  21 |            e látványra. A koldusfiú felkiáltott örömében, de a leányka a
16  II,  37 |        fõzési tudományát, egyszerre felkiáltott:~- Az isten szerelmeért,
17  II,  38 |      könnyek gyûltek s önkéntelenül felkiáltott:~- Oh, istenem, mégis szeretsz
18  II,  123|         tételnél a szolgabíróhoz, s felkiáltott:~- Itt van kérem az én kis
19 III,  19 |          történt, egyszerre élénken felkiáltott:~- Eh, ti még azt nem érthetitek,
20 III,  41 |    eltorzítva!~De mivel bátor volt, felkiáltott: »Isten neki!« S belépett
21 III,  106|             szálat, szokása szerint felkiáltott:~- Isten nagy és hatalmas,
22 III,  148|       olvasni kezdte, de csakhamar, felkiáltott:~»Canis mater! Hisz ez egy
23  IV,  5  |             kezébe vette, egyszerre felkiáltott:~- Nini, a Csákó nincs itt!~
24  IV,  25 |        odalépett az emelvényhez, és felkiáltott:~- Szavazást kérünk!~- Hogyisne -
25  IV,  48 |           egy kicsit gondolkozni, s felkiáltott:~- Valóban úgy van.~Borcsa
26  IV,  111|             ismert az öreg Pakas és felkiáltott örömében: »Örülj, tányér,
27  IV,  129|           mozdul egy helyen.~A vevõ felkiáltott:~- Jaj, jaj, én már megyek.~-
28  IV,  152|         Dühbe jött, tört, zúzott és felkiáltott: »Meghalok, ha haza nem