Rész, Fejezet

 1   1,  4  |           Teremtõ isten!… - kiáltá rémülten.~- Oh, ez nehéz nap, én
 2   1,  4  |      Erzsike felé… megrázkódott, - rémülten kapott szívéhez. Majd mint
 3   1,  13 |    nyújtaná az egyiket.~Druzsba úr rémülten tántorodott hátra.~- No,
 4   1,  13 |  szórakozott pillantást vetett be.~Rémülten tántorgott az ajtófélfának,
 5   1,  17 |             szent József! - kiáltá rémülten a gazdasszony, s a bögre
 6   1,  18 |             súgta neki.~Az asszony rémülten nézett rá.~- Pszt, hallgasson!
 7   1,  18 |    küszöbrõl.~A két dulakodó ember rémülten tántorodott meg erre a szóra.~-
 8   1,  23 | szorongatott görcsösen a markában.~Rémülten ugráltak föl a jámborok
 9   1,  23 |            Krúdy Máriának, mire az rémülten odakap az éjfekete hajkoszorúhoz
10   1,  26 |      rágyújtani.~Hanka elsápadt, s rémülten tekintett a professzorra.~-
11   1,  28 |          de a pincér se volt rest, rémülten futott a szomszéd vörös
12   1,  29 |             mint egy kígyó.~Matykó rémülten ugrott félre, a hajdú pedig
13   1,  32 |             majd hazaviszi. A báró rémülten kiáltott fel:~- Az isten
14  II,  5  |           Hogyan? - kiáltottak fel rémülten.~- Úgy, hogy begyûrtem a
15  II,  71 |     csakugyan nem fél ön? - kiáltá rémülten a jegyzõ.~- Mitõl? A - kísértettõl?
16 III,  2  |           Mária! - sikoltott Panna rémülten.~Gábor némán fedte el arcát
17 III,  40 |          sem.~- Micsoda? - kiáltám rémülten. - Hát hova lett?~Nézem
18 III,  65 |      visszatértünk üres kulaccsal, rémülten ordított fel; a csónak már
19  IV,  42 |           fel, adj bort! Ihatnánk!~Rémülten kulcsolta össze kezeit.~-
20  IV,  126|          Kicsoda?~- A nyúl - hörgé rémülten.~- Ne beszélj bolondokat,
21  IV,  142|        csinált? - kérdé a fõnök úr rémülten.~- Tegnap eladták Szabadkán,
22  IV,  148|           a tornác elõtt.~János úr rémülten ugrott be a pitvarajtóba.~-
23  IV,  151|          végig a padlón.~Egyszerre rémülten kiáltok fel. Minden hajamszála