Rész, Fejezet

 1   1,  12|           szemeit egy percre, aztán nyöszörgõ hangon mormogta:~- A kutyákat?
 2   1,  12|             a kálvinista pap tompa, nyöszörgõ hangon -, és eljöttem neked
 3   1,  27|           És a hadnagy?~Egy vékony, nyöszörgõ hang szólalt meg a nyoszolya
 4   1,  29|           felelte a gróf fájdalmas, nyöszörgõ hangon -, egész életemben
 5   1,  29|            a losonci ember bánatos, nyöszörgõ hangon -, ha õk nincsenek
 6   1,  29|           múlva megrecseg az ágy, a nyöszörgõ megmozdul, s keres, tapogatózik
 7   1,  32|        közlésem volna - felelte egy nyöszörgõ, vékony hang, mintha a föld
 8  II,  5 |           mindenbõl, legfeljebb egy nyöszörgõ, panaszos kongással jelentik
 9  II,  7 |             percben az ablakból egy nyöszörgõ, alázatos hang.~A vénlány
10  II,  15| könyörületet - kiáltott fel gyenge, nyöszörgõ hangon -, ments meg, húzz
11  II,  35|          hang mélyenhangzó, a másik nyöszörgõ. Az elsõnek hangjából a
12  II,  35|      megerõsíti Muzet vallomását, a nyöszörgõ hangot azonban olasznak
13  II,  35|          ismerte, egyiké sem volt a nyöszörgõ hang.~5) Odenheimer vendéglõs,
14  II,  35|       szavakra tisztán emlékezik. A nyöszörgõ hang azonban angol vagy
15  II,  35|          mély hang franciáé volt, a nyöszörgõ, bizonyos benne, hogy angolé.
16  II,  35|            Montani Albert cukrász a nyöszörgõ hangot orosznak tartja,
17  II,  85|         húzz ki, jó vitéz - kiáltja nyöszörgõ hangon a boldogtalan -,
18 III,  2 |       hallotta. Aztán egy cserepes, nyöszörgõ köhécseléstõl kísért hang
19 III,  14|          beosztásra nézve… - tagolá nyöszörgõ hangon.~- Hadd hallom!~-
20 III,  51|               Én vagyok - szólt egy nyöszörgõ, vénasszonyi hang. - Én
21 III,  56|          félelmében szelíd, majdnem nyöszörgõ hangon kérlelgeti:~- No,
22  IV,  83|         monokli.~- Maga az? - kérdé nyöszörgõ, síri hangon.~- Én vagyok,
23  IV,  90|     köhintett egyet (de az is olyan nyöszörgõ, búbánatos köhintés volt) -,