Rész, Fejezet

 1   1,  4  |          Pétert említetted és azt mondtad, hogy a halálos ágyán is
 2   1,  12 |            se úgy nincs, ahogy te mondtad. Ámen!~A plébános ajkain
 3   1,  17 |     sztaroszta, látod, látod! Azt mondtad nekem, hogy az isten nem
 4   1,  18 |           eddig ellentálltál. Azt mondtad, nem sietõs. De hiába mondtad,
 5   1,  18 |     mondtad, nem sietõs. De hiába mondtad, mert az idõk mégis elmentek.
 6   1,  26 |     megmentsem.~- Megmenteni? Nem mondtad, hogy az az út is el van
 7   1,  29 |     Matykó zavarba jött.~- Hiszen mondtad, hogy lejössz, hogy várjak
 8   1,  29 | kapuboltozat alá.~- Hát miért nem mondtad, hogy nincs szoba? - kiáltá
 9   1,  29 |          messze vezetnek.~- Igen, mondtad már egyszer, hogy Bouillon
10   1,  32 |   összeszidta Jutkát:~- Miért nem mondtad, te szamár, hogy a galambokat
11   1,  33 |       nyiladozott az arcán.~- Nem mondtad meg, Mariska, hogy ki volt
12   1,  34 |   délelõtt levelet írt valakinek; mondtad, hogy választ is kapott,
13  II,  4  |          magyar ember.~- Jó, hogy mondtad, öcsém, mert magamtul ugyan
14  II,  24 |           mindennek! Hát mért nem mondtad mindjárt, hogy míg a te
15  II,  95 |   biztatgatva.~- De hiszen te azt mondtad, édes öregapám - szólt a
16  II,  118|            hallottam, amint súgva mondtad az idegeneknek a hátam mögött,
17  II,  129|    lesznek az évek, édesapám? Azt mondtad az imént, hogy azokat is
18  II,  129|            gyermekem!~- De azt is mondtad, hogy a tavalyi év vitte
19  II,  134|           el hivatalt?~- Az imént mondtad magad.~- Én csak a fõszolgabíróságot
20 III,  22 |        Eszembe jutott valami. Azt mondtad a napokban, hogy nemsokára
21 III,  102|        Igaz-e, neked tetszett, te mondtad?~Anna a fejével bólintott
22  IV,  20 |         te az Istvánt? Hiszen azt mondtad, hogy ezt magunkféle ember
23  IV,  132|           természet! Hát mért nem mondtad, bikfic, hogy a természetnek