Rész, Fejezet

 1   1,  2  |         amit felfogni nem tudott; lángba borult mindkét orcája, s
 2   1,  4  | beszélgetni ezentúl!~A leány arca lángba borult. Azon hatást tette
 3   1,  14 |         Megõrült?~- Meg - lihegte lángba borult arccal. - Imádom.~
 4   1,  14 |        milyen fészek! Hogy borult lángba az arca.)~Péter karonfogta.
 5   1,  16 |         Iliána fölszisszent, arca lángba gyúlt fáklya lett. Amellett
 6  II,  40 |        ugrott fel székérõl s arca lángba borult.~- Uram, tudja meg
 7  II,  40 |           hebegé Ardon.~Mari arca lángba borult. Nagy zavarban volt.
 8  II,  99 |         vagy szeret-e?~Edith arca lángba borult.~- Oh, uram! - rebegé -
 9  II,  113|      vacogott is a hidegtõl, arca lángba borult.~Megint kopogtatás.
10  II,  120|      tovább akartam haladni.~Arca lángba borult, amint végigtekintett
11  II,  124|  körülmények között. Az öreg arca lángba borult, egy méltóságteljes
12  II,  127|          vagy szeret-e?~Mari arca lángba borult.~- Oh, uram! - rebegé -
13  II,  136|      reggel... értsd meg, reggel.~Lángba borult a leány arca... majd
14 III,  1  |        Arca már nem sápadt, hanem lángba van borulva, szíve hangosan
15 III,  2  |             felelte vontatottan s lángba borult arccal osont ki a
16 III,  2  |           szeretném én tudni, hé?~Lángba borult a kis Magda fehér
17 III,  8  |    észreveszi, hogy annak az arca lángba borul, szemei csillognak
18 III,  15 |            szólt a »petite maman« lángba borult arccal és csókjaival
19 III,  47 |     szeretõd a király!~Az asszony lángba borult arccal kiáltá:~-
20 III,  51 |     szeretõd a király?~Az asszony lángba borult arccal kiáltá:~-
21  IV,  3  |       állt.~A kis szeszélyes arca lángba borult.~- Ez már sok - sziszegte
22  IV,  95 |    Gáthyné szíve megdobbant. Arca lángba borult, majd elhalványodék.~-
23  IV,  152|          a kezemet.~Ancsurka arca lángba borul.~- Ne izélj, Matykó,