Rész, Fejezet

 1   1,  23|         jogcím, s ha végigmennek a krizsnóci nagy-utcán, minden kis ablak
 2   1,  23|            De hol van?~- Hát van a krizsnóci Gáll Józsefnek - mondá nagyapám.~-
 3   1,  23|      veszedelmére lehetne a gonosz krizsnóci férfinépnek, mely csak az
 4   1,  23|           amivel a teát pótolják a krizsnóci uraságok; egy helyütt beástak
 5   1,  23|        pajták, aklok takarják el a krizsnóci lakóházakat, s egyikük sem
 6   1,  23| nyúlpecsenyét, sült malacot, finom krizsnóci bakatort kupákban, a hatalmas
 7   1,  23|             hogy hol vannak. Hát a krizsnóci temetõben voltak, a hegedûik
 8   1,  23|          pusztára vonult és most a krizsnóci temetõben fekszik; az okulárés
 9   1,  23|           az öreg szakácsnénk, aki krizsnóci származású volt - hiszen
10   1,  23|           be szememben az egyszerû krizsnóci nemeseket, akik olyan pompát
11   1,  23|         valaha én is ott pihenek a krizsnóci temetõben, persze Piroska
12   1,  23|       emlegették Gállékat. Egy pár krizsnóci ember a hetivásárra menve,
13   1,  23|           távolról is érinthette a krizsnóci viszonyokat… Ah, az az ezer
14   1,  23|      utolsó Krizsnóczytól a fényes krizsnóci kastélyt és abban telepszik
15   1,  23|           ahol a sörházban nyilván krizsnóci ismerõsökkel találkozott.
16   1,  23|      láttam ebben az esztendõben a krizsnóci templomot, csak még kívülrõl
17   1,  23|      lecsókolhatta a könnyeimet.~A krizsnóci temetõnél, ahol olyan pompásan
18   1,  23|           majd fölveri hamarosan a krizsnóci kovács.~Prakovszky éppen
19   1,  23|           indultunk el, elhagyva a krizsnóci házakat, gyönyörködtünk
20   1,  23|           ugyancsak ritkán nõnek a krizsnóci erdõben, úgyhogy a cinkotai
21   1,  23|            mögöttünk maradt a szép krizsnóci erdõbõl.~Még egyszer visszanéztem
22   1,  27|      mulatozott a minap éjfélkor a krizsnóci korcsmában. A kékkõi mészáros,
23   1,  27|       prímást is, nemhogy engem, a krizsnóci prímást. Aztán a szegény