Rész, Fejezet

 1   1,  9  |          nem is volt fösvény. Még a koldus is kitért elõle, ha rideg,
 2   1,  12 | bolondságnak, amibe mi fogtunk. Két koldus útra kél gyámol nélkül és
 3   1,  14 |            adtam magamat, míg végre koldus lettem s nem maradt semmim,
 4   1,  18 |        fösvény volna. A valóság egy koldus hozzá képest - pedig sokat
 5   1,  23 |  Tönkretesznek, elpusztítanak… Mint koldus halok meg.~Menekülni igyekeztünk
 6   1,  24 |    valóságos dühbe hozta Bogozyt.~- Koldus kutyák vagytok - morogta -,
 7   1,  28 |             ott látok a kapunál egy koldus lánykát, aki egy krajcárt
 8  II,  3  |           tegnap király volt, az ma koldus. Vagy még annál is rosszabb.
 9  II,  60 |          Menj szemeim elõl, hitvány koldus. Takarodjál...~Katica az
10  II,  95 |      ezernyi didergõ nép (mindnyája koldus) tolongott a bástyán.~Némán
11  II,  123|             úgy nézett ki, mint egy koldus. Nem mert bemenni az udvarba,
12 III,  19 |            s ahonnan most a rongyos koldus is költözködik; az utolsó
13 III,  39 |     székesegyház ajtajában. Egy vén koldus, Dim nevezetû, feküdt ott
14 III,  39 |         parancsolón.~A fölriasztott koldus fölemelte mankóját és meglóbázta
15 III,  39 |         király pénzeibõl! - szólt a koldus s odaadta felsõ takaróját
16 III,  39 |             megsüvegelni ezentúl.~A koldus is eljött a látványossághoz.
17 III,  102|          travniki árendás valóságos koldus kutya, bögrében hordja a
18 III,  104|        Funta István uram, az eddigi koldus megjelent a tanács elõtt,
19 III,  104|       egybegyûlt népekre:~- Ki akar koldus lenni közületek? Jelentse
20 III,  139|            Mért nem vigyáz az ilyen koldus jobban a holmijára!~A sorsjegynek
21  IV,  9  |             szegényen, majdnem mint koldus, mindenkitõl megvetve halt
22  IV,  12 |              nevet fogod viselni.~A koldus vállat vont, hogy isten
23  IV,  127|   alamizsnát jár vala kéregetni egy koldus asszony Sóváron. A várúrasszony