Rész, Fejezet

 1   1,  4  |             vendég?~- Hozta isten, - köszönt Erzsike - szívesen látjuk.~
 2   1,  12 |                 amint hátulról rájuk köszönt egy erõs bariton hang:~-
 3   1,  13 |             furcsa.~Elrohant, nem is köszönt; a pap csodálkozva bámult
 4   1,  13 |            asszonyok között az egyik köszönt is.~- Dicsértessék a Jézus
 5   1,  20 |        monologizált volna, ha rá nem köszönt a saját szakácsnéja, özvegy
 6   1,  23 |             jöjjön-e, de aztán némán köszönt anyámnak, rajtam gúnyosan
 7   1,  34 |      csizmadia-mester tisztességesen köszönt és arra a kérdésre, hogy
 8  II,  2  |              az öregúr, illedelmesen köszönt a jelenlevõknek és eltávozott,
 9  II,  6  |             a kisasszonyoknak nem is köszönt, ha találkozott velük, az
10  II,  7  |          toasztot mondjon. Vajon kit köszönt fel? Valami mázsás dolog
11  II,  33 |        magyar, és azzal barátságosan köszönt s tovább folytatá sétáját.~
12  II,  72 |          szép Pukovics Katinak hiába köszönt az utcán (mert másutt sohasem
13  II,  85 |        humorával minden pohárral így köszönt fel: Az isten éltesse feleségem
14  II,  87 |              ugyan hanyadik évben is köszönt le Szlávy?~- Bizony nem
15  II,  113|         nézték le Domándy Gábort, ha köszönt is nekik a »Ház«-ban vagy
16  II,  138|             felkiáltására s nyájasan köszönt.~- Nos, hogy viseli magát
17 III,  8  |             foglaltak helyet. Pörgey köszönt, Kupcsik viszonozta.~Ez
18 III,  90 |  feltaszított a lépcsõkön, és nem is köszönt. A kapusnak volt egy mérges
19 III,  100| odatelepedett, ahol én ültem.~Nem is köszönt, amikor leült. Haragosan
20 III,  102|            De hát miért? Hiszen csak köszönt.~Fáradtan estem bele egy
21 III,  128|            egy állat, még vissza sem köszönt, csak mikor már jó tova
22 III,  128|       bukkant ki. Rám nézett, de nem köszönt.~- Jó napot, János!~- Ühüm -
23 III,  148|             dacos egykedvûség, amint köszönt, de emellett mély levertség