Rész, Fejezet

 1   1,  10 |      mindenki elfelejtette a maga képét: a pap azt, mely az oltáron
 2   1,  12 | hömpölyögnek, száz meg száz tarka képét nyújtva egy õskori csatának -
 3   1,  16 |     felelte Katica, apja borostás képét simogatva -, ha mégis engem
 4   1,  20 |      ellene:~- Nem illik a püspök képét beszennyezni. Megver az
 5   1,  23 |       abból formálta meg az Isten képét… ~De hát, bármily pogánynak
 6   1,  26 |           törülgették volna meg a képét, rohant ki a szobából.~Egyéb
 7   1,  26 |         Nem tükör az, hogy a maga képét látná benne.~- Hát nincs
 8   1,  26 |              No, hát tartsa ide a képét.~S ezzel lehajolt a Hanka,
 9  II,  9  |   szeretõje odaengedi pingáltatni képét, saját arca mellé. Pedig
10  II,  34 |        mert az utálat, az irtózat képét - az akasztófát, - a bûn
11  II,  116|        halottat, - itt van, bírja képét elevenen.~Csakhogy ez a
12 III,  1  |         Zeelig nevû zsidó uzsorás képét, aki a tanár urak fizetési
13 III,  1  |           dudástól, bocskorostól, képét odaakasztották a palotaterembe
14 III,  11 |       Láttam egy kis leánykának a képét. Mondja meg nekem, nem eladó
15 III,  43 |          mamára, a dajkának még a képét is megkarmolja, semmivel
16 III,  64 |           Pereszi Pálné asszonyom képét veresse a húszasokra, mert
17 III,  79 |    mesterlegény várta ott a saját képét, sehogy sem juthattam a
18 III,  109|        valami olyas, mintha mások képét viselném! Igen, igen, a
19 III,  116|          melynek szürke vize az õ képét is mutogatta.~Másnap arra
20 III,  146|         lehúzta, úgy törölgette a képét.~- Eredj haza, Béluska!
21  IV,  95 |        megcsókolta a gyenge piros képét -, ne félj semmit, fiam,
22  IV,  97 |      vettem ki az albumból a Pali képét, mert…~Hirtelen behunyta
23  IV,  127|      összerakva mégis a múltak hû képét egészíti ki.~Most azonban