Rész, Fejezet
1 1, 17| a lakosságot e jelekre. Kaszperekné, aki a szomorú hírre ott
2 1, 17| Máriához:~- Menjünk hát, Kaszperekné asszonyom.~A tömeg lassú
3 1, 17| Mit szólsz ehhez, szép Kaszperekné?~A szép Kaszperekné csak
4 1, 17| szép Kaszperekné?~A szép Kaszperekné csak sóhajtott erre és beburkolózott
5 1, 17| bajusza, szakálla zúzmarával.~Kaszperekné habozott.~- Megérdemlem,
6 1, 17| feleség. Ne mondjon olyat, Kaszperekné, hogy nem tudja. Hiszen
7 1, 17| csókolja. Igaz-e vagy nem?~Kaszperekné egész a halántékáig pirult
8 1, 17| Még csak egy kérdést, Kaszperekné. Mibõl pénzel a férje?~-
9 1, 17| õáltala, most a holta után.~Kaszperekné gúnyosan húzta szét parányi
10 1, 17| Kár, hogy a legszebbik, a Kaszperekné nem jön el.~Mondják, hogy
11 1, 17| a feszület helyett, amit Kaszperekné illendõ módon kezébe adott,
12 1, 17| beleegyezését akarom kérni a Kaszperekné lefejeztetéséhez.~- Fiatal
13 1, 17| körülménynek az indokai, hogy a Kaszperekné Anna szolgálója, akit eddig
14 1, 17| fás-kamrába, aztán berohantak a Kaszperekné szobájába s úgy amint volt,
15 1, 17| kocsi mellett vágtatott.~Kaszperekné kívül a városon egy pár
16 1, 17| Az elsõ falunál belenyúlt Kaszperekné kis kezével a csíkos tarisznyába
17 1, 17| felszedték, megették a madarak… A Kaszperekné aranyait is megtalálják,
18 1, 17| Hát még a felszolgálat? Kaszperekné hozta fel a vajat, gyümölcsöt,
19 1, 17| asszonyt:~- Ön az a híres Kaszperekné?~Piros lett, mint a láng,
20 1, 17| asszonyka - szólt a király.~Kaszperekné fitymálva nézte végig.~-
21 1, 17| beszélsz, szerencsétlen!~Kaszperekné ránézett fürkészve azokkal
22 1, 17| fészkét kell elpusztítani.« Kaszperekné végképp eltûnt, Kaszperek
23 1, 17| fejeztem már be? Kivált a szép Kaszperekné sorsát szeretné még tudni
|