Rész, Fejezet

 1   1,  3  |      pára, mely még tréfából sem járja meg medicinának.~És íme,
 2   1,  4  |       hangon folytatta:~- Ez nem járja így! A világosság besüt
 3   1,  13 |    morogni kezdett:~- Ez már nem járja. Disznóság! Jahodovska ostoba
 4   1,  13 |         Druzsba, ahol a madár se járja?~- Találják ki! - szólt
 5   1,  15 |         fölséges komám, ez mégse járja, miután már a rántottát
 6   1,  20 |    hatalmaskodón.~- Az pedig nem járja, hallod-e, hogy engem minden
 7   1,  24 | megparancsolta a Matykónak, hogy járja körül az asztalt, de úgy,
 8   1,  24 |          ez a mondás, hogy sorba járja a férfivendégeket megelégedett,
 9   1,  33 |       más módját ejtem. Mert nem járja, hogy úri személyek és famíliák
10  II,  4  |          nemesemberkedésnek. Nem járja már az, különösen az olyan
11  II,  7  |         ha egy óra alatt meg nem járja Kelemenéket...~Persze a
12  II,  56 |  hímporát, mely csak e deszkákon járja meg, innen kölcsönözte-e
13  II,  85 |         elmegy otthonról s sorba járja a jó embereket, a hajdani
14  II,  87 |      szép költõi folyam szelíden járja medrét és nem éhezett meg
15 III,  2  |         ezt az utat egy-két évig járja.~Ott van, hogy ne is említsem
16 III,  27 |      valami nagybátyát, aki most járja az utolját s tegnapelõtt
17 III,  102|             Hogy mit csináljunk? Járja be õket sorba útközben,
18 III,  113|          meghízik míg az »ágyat« járja. Matyej úgy vezeti a dolgot,
19 III,  144|         ablakát, hogy hûs levegõ járja át a szobát.~Hát egyszer
20  IV,  22 |         a kiállításon, aki sorba járja a pavilonokat, s mély figyelemmel
21  IV,  101|       szolgabíró. Nagyon a végit járja már.~- Hogyhogy?~- Éppen
22  IV,  139|      elfogott a keserûség:~- Hát járja ez? Hogy én itthon csak
23  IV,  152|         gyanakszom is.~De ez nem járja, illetlen és méltánytalan.~