Rész, Fejezet
1 1, 3 | ablakhoz.~- Jöjjetek ide, gyermekeim, mindnyájan. Komoly dolog
2 1, 3 | Nagyon szomorú történet az, gyermekeim: de van neki szép tanulsága.
3 1, 3 | káposztafej után ágaskodik. Gyermekeim! A szerencsét ne keressétek
4 1, 9 | mindenekfelett legyetek udvariasak, gyermekeim, a fehérhajszálú férfiak
5 1, 12 | sebesebben, mert ha utolérnek a gyermekeim, mindjárt megszakad a szívem…~-
6 1, 12 | állandóan. Az egy gazfickó, gyermekeim, nem érdemes utána mászkálni,
7 1, 17 | pesztonka hangja), mire a gyermekeim ijedten rebbennek szét,
8 1, 17 | kaszája levág, higgyétek el, gyermekeim, nem ébred az fel, csak
9 1, 21 | nem adhatok pénzt azért, gyermekeim, mert nincsen.~Az ördög
10 1, 24 | kapcsa, megvan köztetek, édes gyermekeim. De ez még nem elég. A fiatalság
11 1, 25 | Nézegessétek meg, édes gyermekeim, és gyõzõdjetek meg róla.~
12 II, 34 | pecsenyeforgató-nyársra kerülsz. Mint fognak gyermekeim örvendeni.~A kis nyulacska
13 II, 36 | nagyon fel van indulva!~- Oh, gyermekeim - tagolá az öregúr -, hogy
14 II, 36 | málhával?~- E málhák mindenünk, gyermekeim! - kiáltá az anya hangos
15 II, 36 | vetettem már én mindenre, édes gyermekeim! Pedig isten látja lelkemet,
16 II, 36 | meg nemes törekvésteket, gyermekeim! S így még talán nekem is
17 II, 43 | lesz rá. Ti pedig, édes gyermekeim - szólt azután az öreg nagyságos
18 III, 122| Szegény családom, szegény gyermekeim… Na íme, itt van!~Felbontotta
19 III, 145| szakmákat fölosztottam a gyermekeim közt, most már nekem csak
20 IV, 17 | éri meg. Kiátkoznának a gyermekeim. Adja, nem adja úgy?~- Nem
21 IV, 97 | de a kétszer kettõ, édes gyermekeim, még a síron túl is csak
22 IV, 99 | Hát mi bajotok van, édes gyermekeim?~- Az a bajunk, atyus -
23 IV, 99 | rúdnak. Ott van a gázló, édes gyermekeim.~Nem hittük el egészen,
|