Rész, Fejezet

 1   1,  1  |  megfordult, elkezdett futni.~Egy fájó sikoltást hallott,… olyan
 2   1,  2  |   fényétõl megtelik a lélek édes, fájó gondolatokkal, olyan gondolatokkal,
 3   1,  3  |      reskontó - egykor pénz, most fájó emlék.~De nemcsak a bankó
 4   1,  9  |          Az elárult titok feletti fájó érzés csöndes megelégedéssé
 5   1,  26 |      fogom helyette viszontlátni,~Fájó húr rezeg meg szívemben,
 6   1,  26 |        Búsan bólintott a fejével, fájó mosolygással. A Háromkút
 7   1,  31 |   kocsizörgésre sebesen vert az a fájó, öreg szíve. Sándorék nagy
 8  II,  21 |          hogy lelke elé idézhesse fájó, de mégis édes találkozásra
 9  II,  51 |           a visszautasítás. Olyan fájó volt a seb, hogy két éven
10  II,  59 |     pillanatban mégsem e neki bár fájó, mégis végtelenül édes emlékeknél
11  II,  112|       apró kérdésekre szétszedett fájó titka.~De a kis Péter nem
12 III,  1  | átszenvedte.~Szomorú emlékek, mik fájó rezgésbe hozzák szívét,
13 III,  1  |          bizonytalanságnak valami fájó és mégis édes költészete
14 III,  1  |         üt vele, amint akarja; ha fájó is az ütés nyoma, türelem
15 III,  2  |             Lássák, lássák!~Olyan fájó szemrehányás van hangjában,
16 III,  7  |       apró kérdésekre szétszedett fájó titka.~A kis Péter nem tud
17 III,  11 |        ejtve ki ez édes, de mégis fájó nevet.~- Nos, igen a mi
18 III,  12 |       bizalmas meghittjei az édes fájó érzelmeknek. Nem is érünk
19 III,  110|      bizalmas meghittjei az édes, fájó érzéseknek. Nem is érünk
20 III,  110|           égtek, mosolya is olyan fájó bánatos volt, mint az õszi
21 III,  148|           a hatalom ellen, melyet fájó két soros dalba öntenek
22  IV,  63 |    mindenestül.~És mégis bizonyos fájó szeretettel gondolhatok
23  IV,  72 |       szájpadlásban kerestettem a fájó fogat, s a felsõben volt. (