Rész, Fejezet

 1   1,  11 |          hogy…~- Mit mondjunk meg, atyus? - vágott közbe áhítatteljes
 2   1,  13 |           nem ijesztõ, ugye, szent atyus?~S hamiskásan hunyorított
 3   1,  14 |       csapta:~- Várjon egy kicsit, atyus! Nekem is van a dologhoz
 4  II,  2  |      briliáns jövedelme: no, de az atyus valóságos francia volt,
 5  II,  2  |             Nos, mi újság odakint, atyus?~- Egész félcsoda.~- Ah!
 6  II,  2  |        Hering« közönsége.~- Bravó, atyus! Ön ma felülmúlja magát
 7  II,  2  |             vért«.~- Nem jó volna, atyus, ha elébb egy kis porosz
 8  II,  2  |         édesem - viszonzá Gaillard atyus -, mert a franciának a szavában
 9  II,  2  |              Kétségkívül.~Gaillard atyus a kávé után rendes szokása
10  II,  2  |          hasznát is veszi Gaillard atyus: õ igazán nagy mester ebben.
11  II,  2  |   természetesen nevettek, Gaillard atyus pedig fütyörészgetni kezdett,
12  II,  2  |    szótlanul ment tovább, Gaillard atyus pedig kivevé burnót-szelencéjét
13  II,  2  |            aki hallotta a Gaillard atyus tréfáját, megszégyenülve
14  II,  2  |   bosszankodással rohant elõre.~Az atyus pedig folytonosan lõtt és
15  II,  2  |         percben egy golyó éppen az atyus tõszomszédját, egy fiatal,
16  II,  2  |         gyereket teríté földre.~Az atyus mosolyogva nézett a haldoklóra.~-
17  II,  2  |      hatalmasan sikerült.~Gaillard atyus vakmerõ elszántsággal rohant
18  II,  2  |          ajakról, mely elnémítá az atyus utolsó cinikus humorát.
19 III,  17 |           kend mit keres itt, öreg atyus? - kérdé Gerge uram nyájasan. -
20 III,  81 |     szégyen elõl.~Reggel, mikor az atyus és az anyóka beléptek, hogy
21 III,  81 | bólongatott a fejével szomorúan az atyus. - Ez egy rettenetes gödölye.
22 III,  117|       mivel foglalkozik kend, öreg atyus?~- Rendõr vagyok. A fõkapitány
23  IV,  99 |         gyermekeim?~- Az a bajunk, atyus - szólt a sváb kocsis -,