Rész, Fejezet

 1   1,  5  |        a kis szõke lánygyermek, akitõl oly nehezen vált el múltkor
 2   1,  9  |      fuvaros jött velem szembe, akitõl megkérdeztem, nem látta-e
 3   1,  11 |      egy vadász szenvedélyével, akitõl el akarják venni az elejtett
 4   1,  13 |        igen tisztelt barátom, s akitõl távol áll minden ilyen inkorrektnek
 5   1,  23 |    valami élõ lélekre akadnánk, akitõl megkérdezzük.~Alig mentünk
 6   1,  27 |         mégis legyen egy mumus, akitõl féljenek a Balassák.~De
 7  II,  4  |          meglátni azt a csodát, akitõl úgy halálra ijedt a magas
 8  II,  35 |   lehetett egy francia gazdája, akitõl aztán a majom megszökött.
 9  II,  73 |         a szép menyecske férje, akitõl a szobát kivettem, csak
10  II,  84 |       kidolgozása]~Egy asszony, akitõl megborzadunk. Egy asszony,
11  II,  84 |       akinek nem udvarol senki; akitõl reszketve fut el minden
12  II,  94 |        meg fog jönni szombatra, akitõl majd az Ilonka megtanul
13  II,  99 |         hogy egy lény van csak, akitõl neki tartózkodni kell, és
14  II,  127|         hogy egy lény van csak, akitõl boldogságát féltenie kell,
15 III,  15 |         ott toppant az a bácsi, akitõl a mama messze, a tengeren
16 III,  46 |   csöngettyût is hagy rajta az, akitõl megveszik (Kriska már azt
17 III,  46 |       többé. Annak az embernek, akitõl vették, ki tudná a faluját?
18 III,  53 |       sem emlékszik rá tisztán, akitõl én tudom, elég az hozzá,
19  IV,  41 | hiányzott, amin forogjon.~Hanem akitõl kérdezõsködni lehessen,
20  IV,  51 |        nekem egy társalkodóném, akitõl én franciául tanultam. No,
21  IV,  70 |         az öregapja vágta szét, akitõl én ezt a történetet hallottam),
22  IV,  127|  lovacskát mégis elfogadják.~De akitõl Mátyás szívességet fogad
23  IV,  127|      Illésházy István idejében, akitõl el is kobozta a várat Rudolf