Rész, Fejezet

 1   1,  13|     kérdezte menet közben.~- A báró Wildungen Pálé - felelte ez.~- És
 2   1,  13|       bemutatta magát és kísérõjét, Wildungen úr viszont bemutatta két
 3   1,  13|            vendégét és délceg fiát, Wildungen György bányamérnököt (ilyen
 4   1,  13|             tanulókorából, a fiatal Wildungen mulatságosan tudta produkálni
 5   1,  13|     általában pompás fiú volt a kis Wildungen), Võneki pedig nagyokat
 6   1,  13|  koccintgattak is eleget, sõt idõsb Wildungen úr egy tósztot is mondott
 7   1,  13|      könnyeit! - mennydörögte idõsb Wildungen.~Druzsba úr, meghatva a
 8   1,  13| juhlegelõnek alkalmas - szólt idõsb Wildungen -, egy kis zab, egy kis
 9   1,  13|             dolog - felelte az öreg Wildungen, szemöldjeit felhúzva. -
10   1,  13|        gimnáziumnak, - tréfálkozott Wildungen -, a diákok verseket írnának
11   1,  13|            gondolatait az idõsebbik Wildungen -, mert rosszabb már úgyse
12   1,  13|      Szilágyi? - szólt közbe ifjabb Wildungen.~- Sok téglája van, de nem
13   1,  13|            építeni - vágja le idõsb Wildungen.~Võneki félálomban morogja:~-
14   1,  13|            alatt az ambituson a két Wildungen leányka reggelizett. Druzsba
15   1,  13|         fekvõséget - szólt a fiatal Wildungen udvariasan.~- Köszönöm,
16   1,  13|            tinta.~Kiértek a mezõre. Wildungen megmutatta a Kopál-tagját,
17   1,  13|          föld alatti úton.~A fiatal Wildungen elsápadt.~- Ön álmodik -
18   1,  13|        felelte Druzsba síri hangon.~Wildungen arcán a halványságot égõ
19   1,  13|             szénmennyiséget. Ifjabb Wildungen egyszerûen kiküldte a hivatalnokot.~-
20   1,  13|         mellett lúdpennával, ifjabb Wildungen pedig körülnézett, hogy
21   1,  13|             hiába tartóztatta idõsb Wildungen gúnyolódva, hogy úgyis hiábavaló
22   1,  13|    megvillant eszében, hogy az öreg Wildungen hat kis komornát emlegetett,