Rész, Fejezet

 1   1,  10 |         határozta el azt is, hogy a szerencsésen elvonult nagy kolera emlékét
 2   1,  11 |           ejtett ki a kezébõl, mely szerencsésen össze is tört, sötét szeme
 3   1,  14 |   körülfogván a cinterem nyílásait, szerencsésen elcsípték a gonosztevõt.~-
 4   1,  24 |         szégyenletében.~Az incidens szerencsésen elsimult, az ételek kitûnõek
 5   1,  28 |            karon, s kivezették õket szerencsésen az utcára, persze nagy lárma
 6   1,  29 |             hadvonalain csúsztam át szerencsésen, a magam álruhájában. És
 7   1,  29 |         isten tudja melyikünket, ha szerencsésen agyon nem ütik; más az,
 8  II,  7  | elbúcsúzhatni.~A búcsúzáson egészen szerencsésen esett keresztül; egyéb baja
 9  II,  34 |              s úgy örült neki, hogy szerencsésen megszabadult. Mikor pedig
10  II,  35 |             végre sikerült azt neki szerencsésen párizsi lakába szállíthatni,
11  II,  60 |          belépett a kis hajlékba.~- Szerencsésen jártam - kiáltotta már messzirõl -,
12  II,  72 |             egyetlen élõ Árkádi oly szerencsésen élt az újoncozásnál, hogy
13  II,  101|            elhagytam néhányszor, de szerencsésen mindig visszakerült: mert
14  II,  117|       diplomaták összes külsõségeit szerencsésen egyesíté.~Mikor megkapta
15 III,  2  |              istenem, istenem, csak szerencsésen végzõdnék ez a rettenetes
16 III,  56 |             örömmel, amint a hullám szerencsésen kiemelte onnan, s mindig
17 III,  102|       ráállt, felfogtam, s átvittem szerencsésen. Pedig nehéz volt, a Zsizsik
18  IV,  68 |              megszûnt«.~Ezzel aztán szerencsésen bevégzõdött ez a kényes
19  IV,  80 |          tudatban, hogy az asszonyt szerencsésen kibékítette, visszabúvik
20  IV,  96 |              amelyen jött, kiugrott szerencsésen az utcán levõ tömeg közé,
21  IV,  97 |            gonosz világon.~Mi aztán szerencsésen hazaérkeztünk. Azalatt Gábel
22  IV,  99 |         gázló a két csillag között.~Szerencsésen eljutottam, ahova kellett