Rész, Fejezet

 1   1,  9  |         fõúrról van szó?~Izgatottan rohantam ki a vetésekre a gyalogúton,
 2   1,  23 | Megcsikorgattam a fogaimat, és csak rohantam, rohantam.~Amint azonban
 3   1,  23 |         fogaimat, és csak rohantam, rohantam.~Amint azonban fölszakítanám
 4   1,  26 |           azt észre se vettem, csak rohantam egyenesen ki a kálváriának,
 5  II,  36 |            zsebembõl. Mint az õrült rohantam vissza a Kék Hering-hez,
 6  II,  45 |             középsõ szoba ajtajának rohantam, mely a lépcsõzetre vezetett,
 7  II,  71 |         benne voltak a köpönyegben.~Rohantam az ügyvédhez, s elpanaszlám
 8  II,  78 |      dadogám s szó nélkül elpirulva rohantam felvilágosításért a kapushoz.~
 9  II,  114|        tovább utazott, kétségbeesve rohantam haza, s a díványra rogyva
10  II,  130|     bezáródott mögöttem, én ordítva rohantam neki, döngetni, rugdosni
11 III,  79 |             Becsaptam az ajtót, úgy rohantam le a lépcsõkön. Az utcán
12 III,  79 |            istenugyse…~- No, látod.~Rohantam a képviselõházba. Ott kinyitották
13 III,  79 |       kellett, míg a kép elkészült. Rohantam is vele az igazgatósághoz.~-
14 III,  112|     összeütöttem az újdonságokat, s rohantam ki a lóvonaton az indóházba,
15  IV,  13 |             a karfán…~E pillanatban rohantam oda, s visszarántottam.~-
16  IV,  73 |     meggyõzõdni.«~»A világért sem!«~Rohantam a színigazgatóhoz, aki felvilágosított
17  IV,  84 |         helyzetet, s dobogó szívvel rohantam a mélység felé, hirtelen
18  IV,  121|            hogy ma van a terminusa.~Rohantam az egyetemre. Éppen a vizsga
19  IV,  123|            bírok vele, kétségbeesve rohantam hát megkeresni valahol Beöthy
20  IV,  139|           lenne, de megtörténhetik.~Rohantam könyvszekrényemhez: kivettem
21  IV,  147|  felszakítván az ajtót, a folyosóra rohantam.~- Jaj, jaj! - kiáltám torkomszakadtából.~
22  IV,  152|      lehettem, mert köszönés nélkül rohantam, egyenesen a »Veres Sárkány«-