Rész, Fejezet
1 1, 9 | fejem fölött, a fák, virágok mosolyogtak, de nekem úgy tetszett,
2 1, 11 | tetszetõs. Az asszonyok mosolyogtak rajta. A vén Koskár Andrásné
3 1, 12 | megmondom az igazat.~A vendégek mosolyogtak, hogy milyen ünnepélyesen
4 1, 12 | ódon házfedelek nyájasan mosolyogtak a napfénytõl, de õneki ridegnek
5 1, 13 | pirosra terített asztalok mosolyogtak a bejövõre.~Kívülrõl semmi
6 1, 17 | a sírokra is. A sírok is mosolyogtak. Csak az ódon toronyban
7 1, 19 | urak ellenben különösen mosolyogtak. (Köszönöm szépen az olyan
8 1, 20 | Imponált a prímásnak is. A fiúk mosolyogtak, a prímás ellenben vörös
9 1, 24 | másik elkapta a szemét; mosolyogtak a hozzájuk intézett kérdésekre
10 1, 25 | levelekrõl. Az utasok váltig mosolyogtak a töpörödött anyókán. Azt
11 1, 26 | tréfás pózzal, mire vidáman mosolyogtak a többiek, és rám néztek
12 II, 2 | mutatkozni, csak a szemei mosolyogtak, de egyre bágyadtabban.~
13 II, 45 | drágakövek, melyek csábítón mosolyogtak le a tõrnyelekrõl, kardhüvelyekrõl
14 II, 62 | uralkodók összenéztek és mosolyogtak, azután Frigyes Vilmos szólott:~-
15 III, 2 | megértenék!~Haragos zöld színben mosolyogtak feléje távolról a csoltói
16 III, 24 | mosolygott, a büszke címerek is mosolyogtak a falakon, a két kopott
17 III, 27 | arca. Újra kiderültek és mosolyogtak e kaján, kiborotvált pofák. (
18 III, 74 | van többje.~S szánakozólag mosolyogtak a háta mögött.~Az utolsó
19 III, 100| fehér abroszok nyájasan mosolyogtak.~Csak Titli bámult némán
20 III, 106| színes bélései titokteljesen mosolyogtak a zordon arcú legényekre,
21 III, 142| összenéztek a hátam mögött és mosolyogtak. Némelyik gúnyosan meg is
22 IV, 127| bolond.~A vendégek gúnyosan mosolyogtak a gazda rovására, ami kissé
|