Rész, Fejezet

 1   1,  14 |         öreg napjaimra állás nélkül maradtam.~Altorjay nem is hallotta;
 2   1,  14 |           lettek, de én boldogtalan maradtam, bíró úr, örökre. El nem
 3   1,  20 |             Koroná«-ba, hogy miképp maradtam el - de tudom is én azt
 4   1,  29 |              mind, mind. Egyedül én maradtam életben.~- No, semmi az -
 5  II,  34 | vadásztarsolyban. »Oh, miért is nem maradtam kis öcsém mellett! Mit fog
 6  II,  45 |          ismét bezáródott, s én ott maradtam egyedül a Marim ruháival,
 7  II,  71 |            magamra hagyott.~Egyedül maradtam a nagy, csöndes, rémletes
 8  II,  88 |            rá az idõm elegendõ.~Így maradtam csupán a kocsmaipar terén.
 9  II,  118|            Emlékszem, mikor elõször maradtam adós, pirulva mondám neki:~-
10 III,  45 |            az alján járt már…~Magam maradtam a szekeren a gyeplõt tartva
11 III,  87 |          eleresztett.~Mozdulatlanul maradtam ott, a nagy boldogság elkábított,
12 III,  129|             s én foglalkozás nélkül maradtam. Nem volt több pénzem, mint
13  IV,  22 |     szállnom, egész mai napig adósa maradtam a városnak. Pedig érdekes
14  IV,  27 |           gyertyát, s én a sötétben maradtam.~Mármost hol vegyek én itt
15  IV,  47 |  hadihajókra.~Barátságos indulattal maradtam a Tekintetes úrnak~alázatos
16  IV,  72 |         rábeszélés, de én csökönyös maradtam. (»Nem akarok én generális
17  IV,  97 |       keresést a gazemberek, és így maradtam szabadon. Egy uncia vér
18  IV,  97 |            is történt, én magam ott maradtam Gábel bácsinál német szóra.
19  IV,  117|             szavazáshoz, én egyedül maradtam Auréliával.~Tûkön ültem.
20  IV,  120|             egy zerge.~Én pedig ott maradtam állva dermedten, szomorúan,
21  IV,  131|        imádkoztam; éppen csak azért maradtam tizenkét napig az örökvárosban,
22  IV,  142|              ha jót akarsz!~Veszteg maradtam s a vasborona is úgy szaladt