Rész, Fejezet

 1   1,  21|     amaz istentelen betyárnak, Kártyi Pistának a garázdálkodása
 2   1,  21|        volt a rovásán, s mikor Kártyi Pistát a vésztörvényszék
 3   1,  21|     úgy, mint a megfõzött rák.~Kártyi Pista kiállotta a fegyházat,
 4   1,  21| homlokú Rárót magának tartotta Kártyi, amelyik arról lett híres
 5   1,  21|     látták, rendesen rajta ült Kártyi Pista is, ami pedig nem
 6   1,  21|     nem kis veszedelem; - mert Kártyi nem nagyon válogatós a célra
 7   1,  21|    holt, se eleven most), maga Kártyi Pista ugratott melléje,
 8   1,  21|    haramiavezér. - Én vagyok a Kártyi Pista!~Nagy hatást várt
 9   1,  21|    széláramban, hát odaszólott Kártyi Pistának:~- Tartsd csak,
10   1,  21|      kicsit a kalapodat elébe!~Kártyi Pistát annyira zavarba hozta
11   1,  21|      volt minden szava, hogy a Kártyi Pista még jobban kizökkent
12   1,  21|    akarjuk - szólt most durván Kártyi. - Adja elõ!~A félszemére
13   1,  21|    Lótusz Jancsi megtaszította Kártyi Pistát:~- Ugyan, hogy nem
14   1,  21|       kengyelbe tette a lábát.~Kártyi is átvette a Rárót, melynek
15   1,  21|    valami jeles dolgot csinál.~Kártyi átvette a kantárt, maga
16   1,  21|         nincs, elvitte a híres Kártyi Pista, akirõl ti nótákat
17   1,  21|  akirõl ti nótákat énekeltek.«~Kártyi Pista fölszisszent, mintha
18   1,  21|   hármasával eloszlottak, maga Kártyi Pista egyenest indult meg
19   1,  21|       pataknál, mint a füst.~- Kártyi merre tartott?~- Úgy sejtem
20   1,  21|        a melledre van tûzve, a Kártyi kalapján volt ezelõtt két
21   1,  21|        van, Veronka. Amit majd Kártyi kér a rózsáért, azt adod
22 III,  90|  jöttem kérem alássan, mikor a Kártyi Pistát akasztották… Furcsa