Rész, Fejezet

 1   1,  9  |     beteg ember - hebegé Borcsa elpirulva.~- Csak nem valami muszka
 2   1,  9  |      Hahó! - kiált fel a doktor elpirulva… Csakugyan szórakozott vagyok
 3   1,  25 |      fonódott és azt súgta neki elpirulva:~- Majd meglátod, megharagszik
 4   1,  29 |         vélte Zsuzsi, egy kissé elpirulva. - De nem tudom, hogy átengedné-e?~
 5   1,  29 |       Olyan kedves fiú volt így elpirulva.~- Hogy mit beszélt maga? -
 6   1,  35 |           szólt fojtott hangon, elpirulva.~- Hát vak vagyok én, mi?~-
 7  II,  69 |              felelte Karó Miska elpirulva.~- Helyesen fiam... - szólt
 8  II,  78 |    kérek - dadogám s szó nélkül elpirulva rohantam felvilágosításért
 9  II,  99 |    Valóban, Sir? - rebegé Edith elpirulva -, említett volna tán?~-
10  II,  113|      ott bûnbánólag, s a szerzõ elpirulva.~Gróf Cserényi Pál hidegen
11 III,  1  |         ez talán illetlen is és elpirulva rebegé:~- Oh, tegye hát
12 III,  2  | szégyenli magát?! - mondá Judit elpirulva. - Inkább sose lássam azt
13 III,  15 |         vallom be - szólt Vilma elpirulva.~- No, csak ki vele!~- Hát…
14 III,  32 |          asszonyom.~A menyecske elpirulva dadogja:~- Hiszen nem azt
15 III,  72 |  istenem! - hebegte a menyecske elpirulva. - Hátha nem akarnék maradni?~-
16 III,  87 | papirosra! S gyorsan kitörültem elpirulva, nehogy a többiek észrevegyék.~
17 III,  102|         próbálgattam - feleltem elpirulva.~- Persze, elunta magát.
18 III,  109|       gondolhatjátok - dadogtam elpirulva. De lassan mindinkább hozzászoktam
19 III,  123|         Lehetetlen az - felelte elpirulva. - Hogyan történhetett?~-
20  IV,  3  |    mater - fortyant fel az öreg elpirulva és a dolmányát helyre rángatva -,
21  IV,  7  |     észrevette, hogy az asszony elpirulva dug el elõle valamit.~Meglátta:
22  IV,  117|  igazította ki Aurélia, gyengén elpirulva. - De minek azt mindig fölemlegetni?~-