Rész, Fejezet

 1   1,  15 | fõkötõikkel, melyeken drágakövek égnek és szikráznak. Hát még a
 2   1,  16 |         öreg, s minden hajaszála égnek borzolódott. - Ez nagy dolog!
 3   1,  18 |      beteg sasé, minden hajszála égnek meredt.~- A Pálfát adod
 4   1,  19 |        Ugyanaz a szûz mosolya az égnek mind a kettõ.~Az ezredest,
 5   1,  32 |       felugrott, minden hajszála égnek meredt.~- Hát mije volt? -
 6   1,  34 |  megfogta az öreg a puskát és az égnek célzott.~(No, ez megint
 7  II,  66 |          mélyébõl adott hálát az égnek azért, hogy legalább ezen
 8  II,  69 |     sápadtság terült el, haja az égnek állt, s bajsza ami még a
 9  II,  111|        apró szürke szemei tûzben égnek, homlokán elsimulnak a redõk,
10  II,  123|         csakhamar hálát adott az égnek, hogy kedveseit ilyen csodálatos
11 III,  129|   csinálni.~Minden hajamszála az égnek állott, s megérlelõdött
12 III,  148|         csillag röpül sebesen az égnek.~Csillagokat látni, amik
13  IV,  34 |        diadalkiáltás tört fel az égnek.~A palánkiak megfutottak.~
14  IV,  62 |      lett és sunyi. Hajszálai az égnek meredtek, bajusza lekonyult,
15  IV,  127|        vannak ott a várfundusok. Égnek meredezõ sziklák, teke-alakú
16  IV,  127|   jelekbõl? Az nem ér semmit. Az égnek nem hiszek, az messze van
17  IV,  127|   öbölbõl nyúlik fel merészen az égnek.~A szép királyi vár egy
18  IV,  133|         odaadom.~Gilagó Marcinak égnek állt minden hajaszála arra
19  IV,  147|    mondám s minden hajamszála az égnek állt.~- Hm! - szólt a hadvezir. -
20  IV,  148|    keleten, hogy városok, falvak égnek arra. János úr lefekszik
21  IV,  151|   kiáltok fel. Minden hajamszála égnek áll.~- Jaj, a nyúl, a nyúl!~
22  IV,  152|    nappal van, mert gyertyák nem égnek az asztalon, meglehet, hogy