Rész, Fejezet

 1   1,  9|        lép az »ezermester« Domine Chalupka. )~E pillanatban irtózatos
 2   1,  9|        hang.~- Az bizony a domine Chalupka - mondja az esküdt amice
 3   1,  9|   összeszorította a szívét.~Hát a Chalupka van itt! Megint az a Chalupka!
 4   1,  9|     Chalupka van itt! Megint az a Chalupka! Hát már elmúlt volna a
 5   1,  9|          benne van ez a két szó: »Chalupka, megjött.«~De hát ki az
 6   1,  9|          megjött.«~De hát ki az a Chalupka?~Az már egy õslény, egy
 7   1,  9|           összefüggésben a domine Chalupka személyével, mert õ még
 8   1,  9|            ott vált tisztát, mert Chalupka úr mindenütt otthon van.~
 9   1,  9|        föl, hogy micsoda hát az a Chalupka?~Peregrinus, de mégsem peregrinus,
10   1,  9|          kitalálják, hogy megjött Chalupka. Nem kérdezik, honnan jött.
11   1,  9|        tárgyát képezik. A szegény Chalupka tele van bajjal, keserûséggel
12   1,  9|          borocska!«~»Adjon Isten, Chalupka!« - üdvözli a kancsó nyájasan,
13   1,  9|          borocska?«~»Kóstolj meg, Chalupka!«~Meg is kóstolja derekasan.
14   1,  9|         talál rajta semmit. A vén Chalupka bácsi azonban úgy zokog,
15   1,  9|           már annyira fakó lett a Chalupka emlékezetében, hogy egy
16   1,  9|           emlegetik is.~»Ejnye, a Chalupka bácsi milyen régen volt
17   1,  9|  világosan kitetszik, hogy domine Chalupka nem valami nagyhatalom,
18   1,  9|        Markosra, s maga kisietett Chalupka elé.~- Servus humillimus! -
19   1,  9|         vacsorával, mert a domine Chalupka bizonyosan éhes.~- Köszönöm
20   1,  9|     homlokára.~- Most már, domine Chalupka - mondja vacsora után -,
21   1,  9|        belülrõl.~Azután odaállott Chalupka elé, s vállára tette a kezét. ~-
22   1,  9| szemtanúktól hallottam, megérezte Chalupka jöttében a veszedelmet.~