Rész, Fejezet

 1   1,  13 |         szemlátomást nyugtalan lett, bántotta a dolog, izgatottan dobolt
 2   1,  13 |             váltig kérdezgették: »Ki bántotta a bácsit?« Druzsba megbotránkozott
 3   1,  14 |           neki. Másnap már a honvágy bántotta… Mire Veronába értünk, beteg
 4   1,  18 |      tetszett egy kissé.~Marjánszkyt bántotta a maliciózus, kötekedõ hanghordozás;
 5   1,  31 |              kihagyattam.~Ez annyira bántotta, piszkálta, hogy a Birebovszky-féle
 6   1,  32 |              tudott aludni mérgében. Bántotta a hiúságát, hogy ilyen csúnya
 7   1,  33 |             lehetett sérteni - de ki bántotta volna a szegény Filit?~Rossz
 8   1,  34 |           nyomában loholtak. Zsuzsit bántotta a nagy sietség, mert a délelõtti
 9  II,  3  |              kártyában.~Aladárt most bántotta ez a közmondás.~Miért nem
10  II,  51 |          mûködési órája közt épp úgy bántotta, mintha a fõkönyvben a soll
11  II,  60 |       ablakon ki ne tekintsen. Talán bántotta a lelkiismeret, hogy oly
12  II,  116|           méh megcsípte, vagy valaki bántotta, s lihegve fut az önalkotta
13 III,  1  |          csúfolódás is, mely annyira bántotta, most már elveszté élét,
14 III,  3  |       bundáját sem említette. Nagyon bántotta a pilinyi molnár kérdése.~
15 III,  11 |             hogy oda tartozik, s nem bántotta senki.~A szolnoki csatakép
16 III,  65 |             kólika is rájött. Mindég bántotta az az átkozott kólika. Leült
17 III,  81 | bevánszorogni, mert a gyomorfájás is bántotta, egészen odavolt. Megköszönte
18 III,  102|   kifakadásokkal sompolygott vissza. Bántotta mégis a csúfság, és kivált
19 III,  111|             régi világban bizony nem bántotta volna.~Most azonban megindult
20  IV,  53 |            az összegecske szó nagyon bántotta gazduramat, becsapta az
21  IV,  106|    vizsgálóbírót, a hiú Bubly Jánost bántotta a kevély csizmadia hencegése.~-
22  IV,  145|             nekem!~Abdallahot nagyon bántotta a Hasszán elkeseredése,