Rész, Fejezet

 1   1,  9  |          öld meg!«~A földet dühösen vágtam meg lábammal; azt felelte
 2   1,  28 |             már csak mégis jó képet vágtam hozzá.~- Igen jól van, Szlebenits
 3  II,  18 |          mint a kõ.~Mikor a földhöz vágtam, össze nem tört, de szikrát
 4  II,  61 | villámhirtelen elcsaptam és remegve vágtam magam a dunyhák közé, szememet
 5  II,  94 |          nagy rombolást, s én magam vágtam a legdühösebb arcot azon
 6 III,  50 |            holttesttõl?~- Oh, oh! - vágtam közbe nevetve - egy madárnak
 7 III,  129|           fogantyúja.~Savanyú arcot vágtam ehhez a mulatsághoz, de
 8  IV,  44 |          egy kicsit, Koponya uram - vágtam közbe -, most jut eszembe,
 9  IV,  61 |          Biz ez kellemetlen dolog - vágtam közbe tompán, rekedten,
10  IV,  73 |   Bizonyosan tudom, hogy ott van« - vágtam közbe.~»Tehát öné?«~»Igen,
11  IV,  73 |             szól.~- Hát tudja mit - vágtam közbe -, hagyjuk ott a botot,
12  IV,  81 |             Figaró«-t.~- Nem, nem - vágtam közbe, mert valóban megtetszett
13  IV,  86 |           hatalmas legyintéssel úgy vágtam nyakon - az éjjeli szekrényen
14  IV,  90 |             teljes lehetetlenség« - vágtam közbe - »a könyv már ki
15  IV,  100|           Akkor aztán igazán zsebre vágtam a tizenegy forintot az írással,
16  IV,  101|  kétségbeesve. - Inkább a nyelvemet vágtam volna ki… Itt állok, kötözzenek
17  IV,  118|             a név, de víg ábrázatot vágtam hozzá. Ejh, ne tudják meg
18  IV,  128|             Az ördög költötte fel - vágtam közbe ingerülten. - Annak
19  IV,  132|           Akkor hát mégis jó lesz - vágtam közbe, a gyermeket megsajnálva -,
20  IV,  152|           nem gyermekem.~- Jó, jó - vágtam közbe nevetve -, valami
21  IV,  152|          alatt.~Lihegve, izgatottan vágtam közbe:~- És aztán, aztán?~-