Rész, Fejezet

 1   1,  9  |         istennõje«. - S az egy igen tündöklõ arcú, szép asszony. Megérdemli,
 2   1,  9  |            akkor is ott van.~A szép tündöklõ homlokon azonban az égetõ
 3   1,  12 |           zsebbel. A gyerekek apró, tündöklõ kövecskéket találtak, amikrõl
 4   1,  15 |     domborodik ki az érseki kastély tündöklõ gót tornyaival, tündéri
 5   1,  15 | zászlóerdõt-e, vagy a drágakövektõl tündöklõ nagyurakat, kik a diadalkapunál
 6   1,  15 |       gyaloghintókba), s megindul a tündöklõ csapat. Kevélyen ficánkolnak
 7   1,  19 |           szemeit, méltán megütõdék tündöklõ arcának nagy beborulásán;
 8   1,  24 |        illik a koszorú, s nyakára a tündöklõ ékszer. Uramfia, mekkora
 9  II,  7  |      elõszámlálgatta, hogy: »milyen tündöklõ csillag õméltósága az alkotmányosság
10  II,  60 |             gyermek az oly fényesen tündöklõ csillagra szegezte tekintetét,
11  II,  77 |      dolgozatra került a sor, annyi tündöklõ szóvirág ülepedett le agyamra,
12  II,  97 |            s arca is változik: majd tündöklõ piros, majd halvány sápadt,
13  II,  99 |             magasabb vallásos ihlet tündöklõ hímporral aranyozná be.~-
14  II,  127|             magasabb vallásos ihlet tündöklõ hímporral aranyozná be.~-
15 III,  2  |       magához intette Eszterkét.~Az tündöklõ arccal szökött oda s kezeivel
16 III,  56 |           pillanatban kelt a nap, s tündöklõ sáv, égbõl ereszkedõ híd
17 III,  86 |          nyergelik meg.~A gyermekek tündöklõ arccal, sóvárgó szemekkel
18 III,  113|           mosolyognak rajta.~Párizs tündöklõ utcáin akármikor felhangzik: »
19  IV,  97 |         lett, mint a láng. A szemei tündöklõ fényben csillogtak.~- Azt
20  IV,  125|             szép. Aranyos köntöskéd tündöklõ fényével beragyogja az alacsony
21  IV,  142|        faluháza körül. Az ablakokon tündöklõ arcú kíváncsi menyecskék