Rész, Fejezet

 1  IV,  7|         múlt században a hatalmas Tarczaly nemzetségnek: István és
 2  IV,  7|     behunyom, te leszel az utolsó Tarczaly a világon.~Endre a fejével
 3  IV,  7|           õsanyánk: Balassa Anna, Tarczaly Boldizsárné, aki megtébolyodott,
 4  IV,  7|          jóslatot, hogy az utolsó Tarczaly fogja elárulni Magyarországot.~
 5  IV,  7|   házasságokat hozott össze.~Mire Tarczaly Endre az udvarhoz jutott,
 6  IV,  7|           kóstolta meg tán senki?~Tarczaly nem akart tudni a dologról;
 7  IV,  7|          Mária Aurélia bárónõt és Tarczaly Endrét. Ki tudja, hogy volt
 8  IV,  7|         az éppen arra vitte, ahol Tarczaly Endre állt.~- Micsoda falu
 9  IV,  7|         Friedau, fölség - felelte Tarczaly.~- Az a magas nagyobb ház,
10  IV,  7|           ön innét csak odamehet.~Tarczaly elsápadt, és meghajtotta
11  IV,  7|           víg lakodalmi népesség. Tarczaly Endre megesküdött Folkenstein
12  IV,  7|          simulni az új hazájához.~Tarczaly Endrén egy csöppet sem látszott,
13  IV,  7|           lelógatta a lábát, de a Tarczaly kastélyt kikerülte sok ideig.~
14  IV,  7|          hiszen jó madár a gólya!~Tarczaly Endre amint egy nap benyitott
15  IV,  7| mindenféle szerelmes szavakat, de Tarczaly nem akart hallani semmit.~
16  IV,  7|        hangja, amikor ezt mondta.~Tarczaly összehívatta az úriszéket,
17  IV,  7|       Majd mindjárt bejön - mondá Tarczaly.~Az ajtó megnyílt, s két
18  IV,  7|     teremben.~- Asszonyom - szólt Tarczaly -, én önt szeretem, de önnek
19  IV,  7|       jegyzõkönyvekbe jött, arról Tarczaly testamentumában azt jegyezte
20  IV,  7|       viszonya volt Bécsben, hogy Tarczaly sohasem tekintette feleségének,
21  IV,  7|         meghalnia, hogy az utolsó Tarczaly meg ne születhessen?~