Rész, Fejezet

 1   1,  5  |              valamennyi forradalmát, szenvedett esõt, éhséget, nyomort,
 2  II,  6  |            Sramko bácsi, de sokat is szenvedett az emberektõl!~Õ volt az
 3  II,  7  |       Kelemen bácsi, azért korántsem szenvedett csorbát úri becsületében
 4  II,  9  |          Bizony szegény Lórika sokat szenvedett a mamától.~Ha a regény közepén,
 5  II,  17 |           elõbbi dobásban rövidséget szenvedett kamarásommal. (A »kamarás«
 6  II,  22 |              padláson, mennyit tûrt, szenvedett emiatt. Mint pusztult, veszett
 7  II,  26 |             azt a kis sérülést, amit szenvedett, azt ugyan kutyába sem veszi;
 8  II,  30 | könnyhullatás között panaszolja el a szenvedett méltatlanságokat, s e percben
 9  II,  35 |             csomagoltatott be, sokat szenvedett. Az arc iszonyú színû, a
10  II,  38 |             nem szívelheti, de tûrt, szenvedett, a hideg mellõzést nyájassággal,
11  II,  43 |   elmagyaráztam családomnak, mennyit szenvedett a honvéd a hazáért, s most
12  II,  45 |              hanem bizony hajótörést szenvedett minden enemû kísérlete.~
13  II,  54 |         idõket erre a szegény, sokat szenvedett országra.~Egyetlen leánykája,
14  II,  66 |          lakó volt náluk.~Pali sokat szenvedett emiatt, ha még oly szorgalmas,
15  II,  95 |          Öreg Botos Ferenc is annyit szenvedett, mint valamennyi együtt.~
16 III,  31 |         érzett, együtt örült, együtt szenvedett a játékossal. Ez a sok szenvedés
17 III,  55 |              a szép asszony is, ha õ szenvedett, hadd szenvedjen az is szégyen-kínt,
18  IV,  52 |          Károlynak. - Ez ugyan sokat szenvedett ennél a munkánál.~- Mindegy,
19  IV,  97 |              amit egész esztendõn át szenvedett. Csihi-puhi! ütik a fuchsok
20  IV,  101|      egykoron fiatalon, s hol annyit szenvedett azután. Bejárta a kertet,
21  IV,  150|                Valóban annyi volna a szenvedett kár?~- Igen, fölség.~- Szomorú,