Rész, Fejezet

 1   1,  13 |     Találják ki! - szólt Druzsba rejtélyesen, de miután látta, hogy nem
 2   1,  13 |       ott toppant a kis mérnök s rejtélyesen intett Druzsbának, hogy
 3   1,  17 |       határban - mondá az anyóka rejtélyesen. - »Folt hátán folt, akibe
 4   1,  18 |        kérdés - felelte Körmöczy rejtélyesen.~- Ohó! Talán elígérkeztetek?
 5   1,  20 |    szalagok. S a varrógép mintha rejtélyesen, sötéten zúgná, berregné:
 6   1,  20 |          már nem suhog a szoknya rejtélyesen; tizenöt év óta. Ostobaság!
 7   1,  20 |  zsongása belevegyül, az akácfák rejtélyesen susognak, zörögnek. Az az
 8   1,  24 | csörögtek, a nõkön a selyemruhák rejtélyesen suhogtak, ámbár a hölgyek
 9   1,  26 |         Meglehet - mondá a leány rejtélyesen.~És csak nyúlt, nyúlt a
10   1,  27 |      báróról.~Balassa mosolygott rejtélyesen, titokzatosan, amint mondani
11   1,  27 |      szántam én azt - jegyzé meg rejtélyesen, néma melankóliával.~- De
12   1,  31 |          el - és fölemelte ujját rejtélyesen, titokzatosan, mintha parancsolón
13   1,  34 |       kicsit Kolosyhoz - susogta rejtélyesen.~- Meg akarja ölni?~- Dehogy,
14   1,  34 |          még csak annyit mondott rejtélyesen:~- Mindnyájan léptünk egyet,
15   1,  35 |       fel, öregem?~Kozsibrovszky rejtélyesen mosolygott.~- Hát az majd
16   1,  35 |          bágyadtan mosolygott és rejtélyesen, hamiskásan vont vállat:~-
17  II,  4  |   Magyarországon?« Az én tisztem rejtélyesen mosolygott, azután barátságosan
18  II,  38 |           s a fák gyenge levelei rejtélyesen susogtak a nagy urasági
19 III,  1  |   bûbájos illatot lehelt, melybe rejtélyesen vegyült be a föld párázata,
20 III,  131|          hatalmas koronáikkal, s rejtélyesen susognak egymás között.
21  IV,  101|       tej. Balról az erdõ zúgott rejtélyesen, elálmosítón.~- Csukjátok