Rész, Fejezet

 1   1,  2  |      szólítani.~A delnõ még jobban pirult.~- No hát, isten hozta önt,
 2   1,  3  |            a Péter írása…~És fülig pirult utána, azután, mint a megijedt
 3   1,  13 |          egy tányéron két pompásra pirult kirántott csirkecombot azon
 4   1,  13 |          figyelte volna, aki fülig pirult ennél a témánál.~- Én már
 5   1,  16 |          az édeset.« (Nástya fülig pirult.) Az éjhajú Nustyán Borbála
 6   1,  17 |    Kaszperekné egész a halántékáig pirult s csipkés, selyem kötényét
 7   1,  20 |       János, melyik parancsolatnál pirult el?~- Jaj, de buta vagy.
 8   1,  21 |  honfitársaidat kifosztani?« fülig pirult s odaszólt az elnöknek mogorván:~-
 9   1,  23 |      kevélyen a fejét, hanem el is pirult egy kicsit.~Aztán ennek
10   1,  26 |  megütöttél a múltkor…~Hanka fülig pirult, mialatt az útközben szedett
11   1,  34 |           báró úr.~Apró uram fülig pirult erre, de csak türtõztette
12   1,  34 |         Rákóczi Arnold pedig fülig pirult és dühösen rohant ki a boltból.~
13  II,  17 |     kordován vastagságú arca fülig pirult, keble lihegni kezdett,
14  II,  33 |            került az esernyõ, neje pirult arccal vallá be, hogy õ
15  II,  60 |             A fiatal kertész fülig pirult.~- Bocsásson meg, de nem
16  II,  70 | megrezzenve az apró ember és fülig pirult. Majd dühösen felém fordult. -
17  II,  72 |     Katalin elsápadt, azután fülig pirult, s mint megriadt õz futott
18  II,  113|         nézte végig, Erzsike fülig pirult, a miniszterelnök pedig
19  II,  130|      sóhajtásnak édes legyintésére pirult oly kerekké arcom a nagy
20 III,  2  |          irigységtõl s Gyócsi Imre pirult ki az örömtõl. Hiszen annyi
21 III,  102|        Anna ijedt hangon, és fülig pirult.~(De nem félhetett nagyon,