Rész, Fejezet

 1   1,  4  |   fegyvert. A nyers katona csak örül a diadalnak, a szellemharcos
 2   1,  7  |   fegyvert. A nyers katona csak örül a diadalnak, a szellemharcos
 3   1,  14 | dézsmálták ezt meg azóta?~(Ahá! Örül most valaki, hogy nincs
 4   1,  22 |     sokszor maga az útramenõ is örül neki - s amelyik nem örül,
 5   1,  22 |       örül neki - s amelyik nem örül, legalább egykedvûen veszi.~
 6   1,  27 |         éppen jókor. Vagy annak örül inkább, hogy már itt járt,
 7   1,  35 |         Bolond egy föld ez! Nem örül ez semminek a világon, csak
 8  II,  4  |       tiszt - mint mondá - igen örül a találkozásnak, különösen
 9  II,  7  |  egészen elevenen...~- Ni, hogy örül más kárán a gazember! a
10  II,  13 |      kezdi Jurisics beszélni -, örül a szemtelen állatsereg,
11  II,  20 |       együtt cselekszik, együtt örül és búsul velök.~S ezt már
12  II,  30 | készülnénk? Micsoda? Hát nem is örül az öreg Miskának? Noj’szen
13  II,  56 |          együtt szomorkodott és örül a személyesített alakokkal.
14  II,  73 |     nyulat. S ha már közel van, örül neki, de mégis lövöldözget
15  II,  75 |         palóc még ilyen áron is örül, ha jogokat szerezhet.~Márpedig
16  II,  113|         a szép Örzsi kisasszony örül neki, mert... mert az õ
17  II,  121|      évvel lett öregebb. Nagyon örül a látogatásnak. Nem is csoda,
18 III,  2  |     tavaszkor. Hogy nevet, hogy örül a természet! Minden élet
19 III,  25 |          a libák szabadulásának örül, pedig lehet, amelyikben
20 III,  75 |         az a szegény asszony?~- Örül neki: mert hisz õ az apa
21  IV,  127|      árnyéka.~Nem mosolyog… nem örül semminek - tûnõdék magában