Rész, Fejezet

 1   1,  17 |     ugyan mi okosat csinálhatnak odalenn a teremtés legtökéletesebb
 2  II,  5  |        selmeci pipa szörtyögését odalenn a sír fenekéről...~Dehogy
 3  II,  5  |  Hallja-e, kedves Ezékiel bácsi, odalenn a sír fenekén?...~A téres
 4  II,  19 |   szaladtam fel. Inasodat láttam odalenn: az mondta, hogy itthon
 5  II,  22 |          Bizony nehéz álma lehet odalenn.~Pedig hát ha tudná, amik
 6  II,  22 |      Vajon hallja-e, tudja-e azt odalenn az a marék por?~
 7  II,  60 |         is édesebb álmot fekszem odalenn az anyaföld ölében - sohasem
 8  II,  67 |       látszik, kapacitás. Hallja odalenn ismét a tapsot? Ma diadalnapja
 9  II,  67 |          Talán meglátott valakit odalenn, vagy észrevette, hogy a
10  II,  82 |      halottba, aki már régen por odalenn a fekete földben...~A kis
11  II,  112|         s nem bírva azzal, amely odalenn van. Nem viszi az emlék
12 III,  1  | hamuszínû porrá õröltek a férgek odalenn a fekete földben.~És a brezinai
13 III,  2  |         milyen szép fûbokor nõtt odalenn a kavicsok közt! Milyen
14 III,  18 |    Miféle vásznát?~- Hát amit ti odalenn tejútnak híttok, azt itten
15 III,  18 |    gondolt. Tudom, bámulnak most odalenn az emberek, mert e kisodrott
16 III,  18 |           Bizony véknyan lesztek odalenn, ha abba találja hagyni
17 III,  18 |     találhatja meg. Mikor kelmed odalenn a földön van, akkor a juhok
18 III,  36 |   szaladtam fel. Inasodat láttam odalenn. Azt mondá, hogy itthon
19 III,  84 |             Nini, a kis fiacskám odalenn! Gyuri! Gyurikám!~Meglepetve
20 III,  94 |     lassan hajladoztak, susogtak odalenn. Hajolj csak kijjebb kapitány…
21  IV,  80 |      hiszen már megyünk. Vár már odalenn a kocsi.~- Megyünk. Kocsi.