Rész, Fejezet

 1   1,  4  |       azért veletek tartok, ha már megmondtam. Itt van becsületes parolám.~
 2   1,  9  |           kérdé Kléner úr mohón.~- Megmondtam neki, hogy szívem nem szabad,
 3   1,  10 |         nincs türelme a regulához. Megmondtam, hogy várakozzék, s nem
 4   1,  20 | szabadkozott Pista -, hiszen elõre megmondtam magának még az esküvõ elõtt,
 5   1,  26 |           az ablaknál varrtak), de megmondtam a németednek is ma reggel,
 6   1,  29 |         kellemetlen.~- Lássa, hogy megmondtam? - kerekedett felül a Matykó.~-
 7   1,  29 |        ment volna föl? Hanem iszen megmondtam én mindjárt az éjjel, hogy
 8  II,  21 |             pengõ krajcárt.~- Ugye megmondtam, hogy kirántlak a sárból -
 9  II,  78 |              Nos uram, az ön neve?~Megmondtam neki a nevemet és kémleltem
10  II,  114|            választ nem fogadok el. Megmondtam, meg fog történni.~Az inas
11 III,  1  |          nem bolond. Amit mondtam, megmondtam. Ne beszéljünk többet e
12 III,  3  |            Tettem én neki valamit? Megmondtam, hogy nem adom oda feleségül
13 III,  49 |         erõvel kettõt akart, mikor megmondtam, hogy a tekintetes úr egyet
14 III,  110|         Természetes, õk is ott. De megmondtam nekik, hogy abból semmi
15 III,  129|            hazugsághoz folyamodni.~Megmondtam nekik, hogy helyes, nem
16  IV,  17 |        adhatom olcsóbban… százszor megmondtam.~- Fontolja meg az úr, ne
17  IV,  90 |             szólt boldogan - »ugye megmondtam önnek? Ezer villám, ez egy
18  IV,  92 |          történt, hogy legközelebb megmondtam Kapalovicsnak, adjon egy
19  IV,  104|           nem hallgatnak rám. Ugye megmondtam?~Csáky uram meg is apprehendált
20  IV,  105|          meg az Éles Henrik. Régen megmondtam nekik, hogy semmi keresetük
21  IV,  132|         tud valami szert ellene?~- Megmondtam már, hogy ne fecsegjen annyit