Rész, Fejezet

 1   1,  3  |      napig is szótlanul elbámul a kisebbik bika balszarvának gombjára,
 2   1,  12 |          No, mit akartok?~Ekkor a kisebbik fiú egészen közel lépett
 3   1,  12 |   nagyobbik testvér ölébe vette a kisebbik szöszke fejét, s szeretettel
 4   1,  12 |     Ígérem - mondá ünnepélyesen a kisebbik diák.~- Hallja a nyílt ég
 5   1,  13 |      nagyobbik és tizenegy éves a kisebbik. Aztán egyszerre kikiáltott
 6   1,  13 |            Szeretném - selypíté a kisebbik leány.~- Én is szeretném -
 7  II,  15 |        adom uradalmaim felét és a kisebbik lányomat.~- Hurrá! már ez
 8  II,  30 |     szülõk szemeláttára is, kik a kisebbik fiút, mert nem tudott úgy
 9  II,  34 |          már tudott ugrándozni, a kisebbik még nem. Az öreg szülék
10  II,  69 |        holmi gimnázium-ügy csak a kisebbik gondja.~Hanem ma a gróf
11  II,  95 |    öregapám - szólt a lidércke, a kisebbik unoka -, hogy az istenke
12  II,  136|         szõlõfürtöt.~Az anya és a kisebbik leány zokogott, a szomszéd
13 III,  5  |       felsége elõtt; hogy ím az a kisebbik lánya is halálosan megbetegedett,
14 III,  108|        unalmas napok virradtak a »kisebbik asszonyra«. Illésházy és
15 III,  122|         odaadom ezer forintért. A kisebbik gyermekemnek torokgyíkja
16  IV,  15 |       XXIII-ik János - selypíté a kisebbik.~A volt kancellár felhõs
17  IV,  97 |            ejnye! Aha, nini, ez a kisebbik! (És most hozzám lépett
18  IV,  97 |        igen… mikor született ez a kisebbik?~- 1849-ben - mondá anyám.~-
19  IV,  97 |          vigye be, és csukja el a kisebbik karcerbe. Ott lesz reggelig.
20  IV,  124|         az akárhol megjelenhet. A kisebbik fiam egyszer csak elõáll
21  IV,  145| felhajítva.~- Én vagyok a Hasszán kisebbik fia - kiáltá a lókötõ messzirõl.~