Rész, Fejezet
1 1, 1 | fejét és azt mondta kemény, határozott hangon:~- Ne beszéljenek
2 1, 24 | nemzetségükbõl.~Mindegy; a tömeges és határozott föllépésnek sikere lett;
3 1, 34 | mondá az apa szomorúan, de határozott hangnyomattal. - A lelkedet
4 II, 6 | látni kell azt, mielõtt határozott lépést tenne. De mit fog
5 II, 6 | vezetni ostoba koholmányokkal. Határozott adataim vannak, hogy ön
6 II, 7 | ahhoz, hogy a hálót egy határozott, merész lökéssel ráhajítsa?~
7 II, 36 | aztán egyszerre felugorva határozott s majdnem nyugalmat kifejezõ
8 II, 40 | a születésnapjára ígért határozott választ.~Mind a három reményekben
9 II, 50 | gondolkoznék, s egyszerre határozott hangon a szokottnál élesebben
10 II, 56 | gyõz...~- Mindegy. A sors határozott. Tessék jobbat kitalálni.~
11 II, 74 | többre becsülöm ezeket... Határozott elõnyben állanak.~- Kíváncsi
12 II, 81 | legutóbbi napokig nem volt határozott ideám a rendõrség felõl.~
13 II, 120| felemelkedett ülõ helyén s határozott hangon mondá:~- Nem szeretem.~
14 II, 120| sodrából. Mindig is olyan határozott szellem volt. Amit egyszer
15 II, 139| gyalog-járásnak is vannak határozott hívei, a magyar atlétikai
16 III, 1 | büszkén fölemelve szép fejét, határozott, csengõ hangon mondá:~-
17 III, 1 | a megindulástól lágy, de határozott hangon mondá:~- Mást gondoltam,
18 III, 66 | pedig meg kell adni erre a határozott választ. Érted, reggel.
19 IV, 1 | felelte elkomolyodva.~Határozott föllépésem, úgy látszik,
20 IV, 48 | zsörtölõdött emiatt, de a leány határozott maradt.~- Gyenge ítélõ tehetsége
21 IV, 127| 1540. július 21-én. Majláth határozott szerencsében volt, mindegyre
|