1-500 | 501-743
Rész, Fejezet
1 1, 1 | derekát, aztán, mint aki egyszerre ébred fel mámorából, bágyadtan
2 1, 1 | hosszat.~Jancsi pedig, mint ki egyszerre fejében érzi az egész geográfiai
3 1, 1 | csapva három oldalról rohanni egyszerre. Te, Jancsi, távolabb megkerülöd
4 1, 1 | nekem?~Aztán, mint akinek egyszerre visszatér elgyengült haldokló
5 1, 1 | itt történt.~S amint fut, egyszerre megbotlik valamiben. Lehajol
6 1, 1 | látja maga elõtt a csónakot.~Egyszerre felrezzen gondolataiból.~
7 1, 1 | utána jött, az is szaladott.~Egyszerre aztán a nagy sötétségben
8 1, 1 | megszökni egymás elõl, mikor egyszerre kibújt az ezüstfényû hold,
9 1, 1 | mogorva arccal, azután mintha egyszerre leolvadt volna szívérõl
10 1, 2 | Hohó! - ordított fel egyszerre Béla esküdt. - Megállj,
11 1, 2 | mikor egy milliót nyert egyszerre Kupferkohl Ábrahám, vagy
12 1, 2 | született agyában, s két kezével egyszerre elkezdett maga körül hadonászni,
13 1, 2 | elkárhozni lehetett volna egyszerre mellette.~Mont-Cenis herceg
14 1, 2 | irigyelhettek volna meg, elveszti egyszerre szokásos jellegét, összeesik.
15 1, 3 | meglátogatni, mely Marci gulyásnak egyszerre visszapótolja összes veszteségét
16 1, 3 | máskor, ternóra tesz éspedig egyszerre három-négy forintot. Vagy
17 1, 3 | messze földön híres volt, egyszerre hanyaggá vált, gazdaságával
18 1, 3 | ökleit felemeli; de mintha egyszerre megbánná, hogy igazságtalanságot
19 1, 3 | döfetve a vásárosok által, egyszerre csak érzi, hogy hátulról
20 1, 3 | a vadállat, azután pedig egyszerre megint elkomolyodott, félénken
21 1, 3 | bogárszemû szeretõt, kit most egyszerre kedve szottyan meglátogatni.
22 1, 3 | járnak - Bécsbe«.«~Aztán egyszerre kigyulladt a jéghideg márványarc,
23 1, 4 | tudományára, szónoki tehetségére, egyszerre csak kezdett megbolondulni.~
24 1, 4 | tüzes kacsintásával, hogy egyszerre elfelejt Corpus Jurist,
25 1, 4 | öregeknél is jelentkezik, midõn egyszerre csak üresnek kezdi találni
26 1, 4 | ellenzéki állapotjukról azonban egyszerre leszállítá Kalap uram rájuk
27 1, 4 | meglátta a fiatal jövevényt, egyszerre torkán akadt a szó, elpirult,
28 1, 4 | eddig szótlanul pipázott, egyszerre hümmögni kezdett, szemei
29 1, 4 | mely a vidámság derûjét egyszerre átfesti feketére! ahol a
30 1, 4 | mintha olló lett volna, mely egyszerre elmetszi elõtörõ gondolatait.
31 1, 4 | mindenét; egy eszmét, mely egyszerre legurítani készül azt a
32 1, 4 | hogyne tudnám. Eltûnt szegény egyszerre. Nem is tudom, mi baja történt?
33 1, 4 | hatalmadat!«~…És e pillanatban egyszerre földet rázó mennydörgés
34 1, 4 | nem tudni bizonyosan - egyszerre eloszlatá az elõbbi elég
35 1, 4 | szép gyertyatartó zavarában egyszerre kiejté a gyertyát a padozatra,
36 1, 4 | éjszakája.~VI. KÉT KÉRÕ EGYSZERRE~Reggel Miklós megköszönte
37 1, 4 | menyecske kipirult lángoló arca egyszerre elsápadt, s nagy kék szemeit
38 1, 4 | közlekedési viszonyok.~A parton egyszerre megállott Kalap, s kihúzván
39 1, 4 | lõ elõször?~- Mindketten egyszerre.~- Hogyan lehet az?~- Mindjárt
40 1, 4 | lelkének eddigi sötét lakosai egyszerre semmivé váltak, rájok sem
41 1, 4 | is tágítottak már - most egyszerre kezdett észre sem venni
42 1, 4 | uzsonna-asztalok körül, egyszerre halomra dönté az a hír,
43 1, 4 | született valahol, annak egyszerre öt nagy úr is ajánlkozott
44 1, 4 | Erzsikét örökre.~És íme, egyszerre csak porfelleg keletkezik
45 1, 4 | Miklós ezt meghallotta, egyszerre világos lett elõtte minden.~-
46 1, 5 | tudományára, szónoki tehetségére, egyszerre csak kezdett megbolondulni.~
47 1, 5 | tüzes kacsintásával, hogy egyszerre elfelejt Corpus Jurist,
48 1, 5 | öregeknél is jelentkezik, hogy egyszerre csak üresnek kezdi találni
49 1, 5 | hogy ott a pozsonyi diétán egyszerre beáll liberálisnak.~Az lenne
50 1, 8 | Amint szemeim lecsukódtak, egyszerre világos lett sötét szobám;
51 1, 8 | álliberálisoknak, kezdett egyszerre megbolondulni.~Hüm! Csak
52 1, 8 | tüzes kacsintásával, hogy egyszerre elfelejt Corpus Jurist,
53 1, 8 | öregeknél is jelentkezik, midõn egyszerre üresnek kezdi találni az »
54 1, 8 | kellett a végrehajtó úrnak. Egyszerre irtóztatóan marni kezdte
55 1, 8 | megfoghatatlanul, lassan és mégis egyszerre…~Én végre abba a szerencsés
56 1, 8 | belsejében ütik az asztalt, egyszerre kérdõleg néztek egymásra.
57 1, 8 | menyecske kipirult lángoló arca egyszerre elsápadt, s nagy kék szemeit
58 1, 8 | közlekedési viszonyok.~A parton egyszerre megállott Bike, s kihúzván
59 1, 8 | elõször?~- Mind a ketten egyszerre.~- Hogyan lehet az?~- Mindjárt
60 1, 8 | lelkének eddigi sötét lakói egyszerre semmivé váltak, rájok nem
61 1, 9 | érdemes policájdirektor, egyszerre csak betoppan Bornemisza
62 1, 9 | ami még a világon van, egyszerre csak kiszakítá magát a két
63 1, 9 | aki mélyen elgondolkozott; egyszerre a Matyej vállára ütött,
64 1, 9 | nélkül a kutyahûség révén.~Egyszerre a véres folthoz ér a nyúl,
65 1, 9 | midõn a véres folthoz ér, egyszerre megáll, mintha a földbe
66 1, 9 | a botja után szalad, de egyszerre megbotlik valamiben és hanyatt
67 1, 9 | voltál, - mondja Kléner úr egyszerre nyájasan - akkor bizonyosan
68 1, 9 | figyeljen, Miska, - mondá egyszerre hirtelen - értse meg, mit
69 1, 9 | comtesse a nevelõ-házból egyszerre az oltárhoz lépjen.~- Öntõl
70 1, 9 | magával. A »Madzag«-dûlõnél egyszerre megállapodott s érctelen,
71 1, 9 | húsz-harminc lépéssel, midõn egyszerre megállt, hátranézett s puskáját
72 1, 9 | oszt’ a rébusz! - kiálták egyszerre a jegyzõ és az orvos.~-
73 1, 9 | vizsgálódtam, tapogatóztam, egyszerre odarántotta eszemet a lánc
74 1, 9 | rendeleteit osztogatná a derék úr, egyszerre csak betoppan Gerge uram
75 1, 9 | ami még a világon van, - egyszerre kiszakítá magát a két sétáló
76 1, 9 | Matyej vállára ütött, mintha egyszerre határozta volna el:~- Te
77 1, 9 | idéztetett magához valakit, s az egyszerre csak kezdte kivallogatni,
78 1, 9 | Ettõl a szomorú arctól egyszerre kiderült a Gergéé: odaintette
79 1, 10 | szidni, mi az ördög ütött egyszerre beléjük, még bizony az ép
80 1, 10 | faágy letörne alatta), midõn egyszerre csak felverte merengéseibõl,
81 1, 10 | birkáért.~S ezen azután egyszerre megolvadt a kemény bátor
82 1, 10 | megalkuszunk, no«, mikor egyszerre csak odaugrik az a nyápic
83 1, 11 | megrázza, jó pesztonka, azokkal egyszerre az õ csepp fészküket is
84 1, 11 | haszontalan, elégetni való, egyszerre elhalványodék és fölordított:~-
85 1, 11 | sziklánál amint bekanyarodának, egyszerre elõttük állott ennek a háta
86 1, 11 | ereiben… még egy rántás - s egyszerre zsibbadás fogta el minden
87 1, 11 | amint Apolka körülnézett, egyszerre megértett mindent, összeszedte
88 1, 12 | mintha valami sün gurulna elõ egyszerre, kivált a többiek közül
89 1, 12 | A Bujdosó-família tagjai egyszerre összeröffentek mindenünnen,
90 1, 12 | öklével a mellére, amitõl az egyszerre szédülni kezdett, s szemének
91 1, 12 | koszt! Hej no, hova lettek egyszerre azok a Bujdosóék?~Hát biz
92 1, 12 | Mintha egy hideg lehelettel egyszerre elfújták volna a tündérvárat,
93 1, 12 | nevetve - egymásután, ne egyszerre.~Hanem ez a figyelmeztetés
94 1, 12 | aludott egy órát, midõn egyszerre arra riadt fel álmából,
95 1, 12 | körülmény, hogy az alak egyszerre eltûnt az ablak alól, mint
96 1, 12 | nyájasabb lesz.~Erre aztán egyszerre csupa nyájasság lett Istók
97 1, 12 | szaglált, turkált és kapart. Egyszerre fölnyihogott, majd üvölteni
98 1, 12 | futni a város felé.~Hanem egyszerre csak megállította a leghatalmasabb
99 1, 12 | kövecskéket találtak, amikrõl egyszerre elterjedt a hír, hogy azok
100 1, 12 | elkövetett helytelenségre, egyszerre összeszedte magát, s kellemmel
101 1, 12 | vakmerõségeket mondani - így egyszerre!~Rideg pillantást vetett
102 1, 12 | reményrõl, midõn a hajóhídnál egyszerre örömkiáltásban tört ki.
103 1, 12 | ebbe az emberbe, hogy úgy egyszerre megváltozott?~A következõ
104 1, 12 | Három garádicsot is ugrott egyszerre, hogy utolérje a porkolábot,
105 1, 12 | ám a derék napok, mikor egyszerre két hadvezért szalasztottak
106 1, 13 | elfáradt a kiszolgálásukban, egyszerre vége lett a principiumnak
107 1, 13 | a Herkulesnek süti meg, egyszerre morogni kezdett:~- Ez már
108 1, 13 | szószékrõl, mint egy égi szózat, egyszerre hátba üti a Jahodovska,
109 1, 13 | mondása szárnyra kelt és egyszerre megejtette, megmelegítette
110 1, 13 | versek! Olvasta, olvasta s egyszerre fejéhez kapott. Hm, hm,
111 1, 13 | mindent hallott, mintha egyszerre meghatványozódtak volna
112 1, 13 | könyvecskére.~Tízezer forintot! Egyszerre! Hogy lehet az? Hol vett
113 1, 13 | tizenegy éves a kisebbik. Aztán egyszerre kikiáltott az ajtón:~- Nosza
114 1, 13 | úgy eltelt az idõ, hogy egyszerre csak ott toppant a kis mérnök
115 1, 13 | kastélyhoz, a fenyves szélén egyszerre így szólt, nem minden érzékenység
116 1, 13 | véreb láncolva. A vérebek egyszerre ugrottak fel, hogy magukat
117 1, 13 | belépett a buja növényzetbe, egyszerre valaki elköhögte magát a
118 1, 13 | percig ezeket olvasni, midõn egyszerre csak megszólal, mintha a
119 1, 13 | halántéka lüktetett, s egyszerre csak kezdett a Jahodovska
120 1, 13 | húsz Jahodovskát látott egyszerre.~Behunyván káprázó szemeit,
121 1, 13 | E hangra közel és távol egyszerre elevenedni kezdett minden.
122 1, 13 | nézte egy másodpercig, majd egyszerre zajosan tört ki belõle az
123 1, 14 | Barátjának szívessége, szeretete egyszerre értéktelen lett. »Válassz
124 1, 14 | döngnek a méhek.~Albertus egyszerre összerezzent:~- Mi ez? Álmodom-e?~
125 1, 14 | bosszankodó arcot vágva.~Egyszerre ránéztek mind a ketten:~-
126 1, 14 | nem húszéves diák, akinek egyszerre elszaladjon az esze. Itt
127 1, 14 | publikuma.~Hát amint odanézett, egyszerre csak szeme elé villan egy
128 1, 14 | miképpen? Azt se lehet csak úgy egyszerre. Lefelé is lépcsõk visznek.~
129 1, 14 | De ebben a pillanatban egyszerre odarohant a tribünhez egy
130 1, 14 | kivégzésnél az elítéltben egyszerre ráösmerek a legkedvesebb
131 1, 14 | hogy õ a gyilkos, akkor egyszerre megdobbant a szívem: »Istenem,
132 1, 15 | mikor búcsúzni kellett, egyszerre elszorult a kis szíve, s
133 1, 15 | rendelé kegyelmedrõl, hogy egyszerre legyen atya is, fiú is és
134 1, 15 | Szombaton kora reggel, egyszerre a nappal kelt föl, s apródját
135 1, 15 | érezte magát rosszul.~Most egyszerre élénken felkiáltott:~- Ni,
136 1, 15 | Fölséges úr! - kezdék egyszerre.~- Hallgassatok - mond zordonan. -
137 1, 16 | bocskort és annyi új halinát egyszerre. Csak a vakok maradtak otthon
138 1, 16 | amit ha megfúj, az erdõkbõl egyszerre összefutnak az összes rókák…~-
139 1, 16 | az ötlet; neheztelõ arca egyszerre nekiderült:~- Persze - mondá -,
140 1, 16 | követelõ törvények szelleméhez) egyszerre elseperte onnan a szinevéri
141 1, 16 | lábikráit.~Fázott és égett egyszerre. Szemeit becsukta, mintha
142 1, 16 | Amint ott van a majálesen, egyszerre csak beleszeret egy csinos
143 1, 16 | uram verséből két kádencia egyszerre, a Kató és a Fakó.~Dühöngött,
144 1, 17 | Kaszperek!~A virgonc porontyok egyszerre megszelídülnek; csönd lesz,
145 1, 17 | csinált vele, hogy az olyan egyszerre hozzá pártolt? Volt is aztán
146 1, 17 | zsúpfedélzeten csúszva, egyszerre kinyújtózkodott s hopp,
147 1, 17 | ennyi volt az egész, - egyszerre csak megjelent Kaszperek,
148 1, 17 | s a szép hullámos hajból egyszerre üde ibolya-illat kezdett
149 1, 17 | gyõzött érte hálálkodni.~Most egyszerre nagy nyüzsgés támadt. Az
150 1, 17 | megriasztotta a lángokat s azok egyszerre nekikaptak, s suhogva, mintha
151 1, 17 | sovány volt annak is), egyszerre divatba kezdett jönni. Két
152 1, 17 | mutatkozott a láthatáron, egyszerre vége lett mindennek, pedig
153 1, 17 | lélek.« Hát az történt, hogy egyszerre csak megállott nagy ostorpattogással
154 1, 17 | sztarosztával beszélgetve.~Egyszerre megkondult a toronyban a
155 1, 18 | Szenvedélye volt a pörlekedés, egyszerre húsz-harminc pört is vitt,
156 1, 18 | mert az még szomjúság is egyszerre. A kovárnoki udvarház gazdája
157 1, 18 | honnan jött, honnan nem jött, egyszerre csak egy ménkõ nagy felhõ
158 1, 18 | Koskár ijedten szisszent föl. Egyszerre csurogni kezdett elöl, hátul,
159 1, 18 | tett beljebb jobbra, amikor egyszerre nagyot roppan-reccsen a
160 1, 18 | csörögni kezdenek, mintha egyszerre ezer szán indulna… Jön,
161 1, 18 | Ön egy…~E tréfás hangban egyszerre elakadt, s halálos sápadtság
162 1, 18 | magasban, a nagy kõrisfán egyszerre megpillantotta a Micu-gyereket. (
163 1, 18 | és ha kieresztik, mégis egyszerre megindulnak egyenes irányban
164 1, 18 | marta Mihályt. »Miért lett egyszerre olyan hideg hozzám?«~És
165 1, 18 | hogy mi van késõn.~De most egyszerre fény kezdett derengeni az
166 1, 18 | És amint nézte, nézte, egyszerre csak összefolyt elõtte az
167 1, 18 | Két hang kérdezte mohón egyszerre, a Marjánszkyé és a Borcsányié,
168 1, 19 | vagyok!~Erre a szóra aztán egyszerre meglágyult a fickó kemény
169 1, 19 | Waldeck sóhajtott és nevetett egyszerre. Hogy a grófnénak még aznap
170 1, 19 | vasárnap, mind a három harang egyszerre kondult meg a toronyban.
171 1, 19 | belekapva, egy merész rántással, egyszerre elkiáltotta magát:~»A mennydörgős
172 1, 19 | Hopp! Megfogtalak! - kiáltá egyszerre kedvesen, s diadalmasan
173 1, 19 | csodálatos édes íze volt. Mintha egyszerre parázstûz futná keresztül
174 1, 20 | de… ~- Úgy? - pattant föl egyszerre ingerülten - ha jobban szereted
175 1, 20 | egy állat - szólalt meg egyszerre közömbös, hideg hangon. -
176 1, 20 | kölyök, Otrokocsy Miska, egyszerre föltartotta a két ujját,
177 1, 20 | Csetneky.~A fölszólítottak egyszerre komoly arccal emelkedtek
178 1, 20 | De Pondró Jóska se rest, egyszerre lecsapta a vonót, úgy látván,
179 1, 20 | rájok akart rohanni, de egyszerre fölemelkedett helyébõl Tóth
180 1, 20 | tovább. Tudod könyv nélkül?~Egyszerre fölkacagott Kozsibrovszky:~-
181 1, 20 | ülni az Erzsike is, midõn egyszerre megütközés vibrált a tekintetében.
182 1, 20 | nagy vihar után szokott, egyszerre lankasztó gyöngeség vett
183 1, 21 | engedhette a szaladást.~Most egyszerre megállt… A Pali kocsisnak,
184 1, 21 | gondolkozott többé (úgy elbénult egyszerre), valami nyomasztó, szorongató
185 1, 21 | Menjünk.~Még a komiszabbak is egyszerre elsöprõdtek, mintha varázslatszerûen
186 1, 21 | szopik is, harap is az úr egyszerre, mint a kis malac.~A vicebíró
187 1, 21 | az, hogy a mákfejek közt egyszerre csak megpillantott egy rezes
188 1, 21 | mozogni kezdtek a mák-fejek, s egyszerre tizenkét katona bukkant
189 1, 21 | hernyó másznék az arcán; egyszerre odakapott, zavartan, de
190 1, 22 | Gál János uram kezét, s az egyszerre dagadni, pirosodni, aztán
191 1, 22 | Beszéltek, mohón, sebesen; egyszerre hárman is, felhoztak minden
192 1, 23 | gráciák öltöztetik… ~S aztán egyszerre csak szerettem magam lenni.
193 1, 23 | után, a padsorok között, egyszerre felém fordította a fejét,
194 1, 23 | kezdtem kibontani, mikor egyszerre egy kemény kéz nehezedett
195 1, 23 | fölszakítanám a kertajtót, egyszerre elõttem állt a nagyapa,
196 1, 23 | csöngettyût), - a három koppanásra egyszerre elhalt a szomszéd szobában
197 1, 23 | zavarából akart kizökkenni, egyszerre csak odafutott Gyuszihoz,
198 1, 23 | paradicsom itt is, ott is egyszerre eltûnt a gyümölcs megízlelése
199 1, 23 | száraz, szaggatott kacaja egyszerre fuldokló, görcsös köhögésbe
200 1, 23 | asszony kezei zsírosak voltak.~Egyszerre rémítõ perspektíva nyílt
201 1, 23 | vértelen fülecskéjében) egyszerre lemaradt a cipõsarka.~-
202 1, 23 | suhogású szoknyákban. Minden egyszerre jön. Mint ahogy a tavaszi
203 1, 23 | sütött-fõzött egy év alatt, azt most egyszerre elém tálalták. De a részletek
204 1, 23 | csajka a szövõszék bordáiban.~Egyszerre mozgás, hullámzás támad
205 1, 23 | juhnyáj bégetése, midõn egyszerre csak összerezzent s kiesett
206 1, 24 | hónapnak a huszonötödikén egyszerre mindnyájan el akartuk hagyni
207 1, 24 | elnyomná benne a lateinert, egyszerre felém fordult szemrehányón: -
208 1, 24 | társaságban, a krumplivirág egyszerre a divat magaslatára emelkedett.~
209 1, 24 | konfuzió, mindenki beszélt egyszerre; a fiatalemberek odahúzták
210 1, 24 | nyakánál, derekánál fogva, egyszerre ösztönszerûleg kinyúlt egy
211 1, 24 | de senki se mosolygott, egyszerre tízen is nyújtották a tárcájokat,
212 1, 24 | megvolna.~Ezalatt beesteledett. Egyszerre hozták be a gyertyákat nagy
213 1, 24 | hogy kritikus helyzetekben egyszerre tótra fordítják át a diskurzust,
214 1, 24 | megszólalásáig. Akkor kezdtünk aztán egyszerre haza kászmálódni; ámbár
215 1, 24 | messze jár.~- Én, én, én.~Egyszerre hatan is ajánlkoztak. De
216 1, 24 | lovaikra nagy hatással volt; egyszerre csak elkezdték ütemre mozgatni
217 1, 24 | rántott le a szememrõl. Egyszerre megteltem mindenféle gyanúval,
218 1, 24 | végre is - szólt és most egyszerre váratlanul kevélyen fölemelte
219 1, 25 | lovakat a kocsis, midõn egyszerre felhangzott a gazda szava:~-
220 1, 25 | sötétben is látta a cserepet.~Egyszerre csak felkelt, felhúzta a
221 1, 25 | asszonyok fenséges ösztönével egyszerre mindent kitalálva - téged
222 1, 25 | hogy mit tegyen…~Aztán egyszerre visszahúzza a lábát a hágcsóról
223 1, 25 | kezdé fejtegetni, midõn egyszerre csak besompolyog a nyitott
224 1, 25 | abbahagynák az egész dolgot.~Egyszerre fölpattant mind a kettõ.~-
225 1, 25 | közügyeknek.~Az a »szerbusz« egyszerre kifújt a lelkébõl mindent,
226 1, 26 | Így elmélázva a múltakon, egyszerre elémbe toppan, akárcsak
227 1, 26 | jut ez ide?~Hahaha! Most egyszerre eszembe jutott a tegnapi
228 1, 26 | szólt most a fõispán egyszerre szokatlan, zordon hangon,
229 1, 26 | vadgesztenyesorba jutottunk, egyszerre lövés dördült el egész közelben,
230 1, 26 | visszafojtott szenvedély most egyszerre lobot vetett. Megkapta a
231 1, 26 | nyolc-tíz helyen szinte egyszerre. Talán lóháton ült a gyújtogató
232 1, 26 | aztán a másikat, lehulltak egyszerre, kilépett belõlük, aztán
233 1, 26 | innensõhöz. A vizes lepedõtõl egyszerre elnedvesedett a leány inge
234 1, 27 | most már intra dominium egyszerre megváltoztatta modorát,
235 1, 27 | körme.~- Ki? Mi? - riadt föl egyszerre Horváthy és Holéczy.~- Hát
236 1, 27 | annyiban, hogy az ütlegeket nem egyszerre, hanem részletekben kapta
237 1, 27 | hogy gyanúja támadt ellene, egyszerre megszállta a keserûség,
238 1, 27 | akkor semmiség volt - most egyszerre láncszem, s ahányat lép,
239 1, 27 | bámulat fogta el.~Aztán egyszerre csak leért a fa közepéig,
240 1, 27 | mint valami elfújt illat, egyszerre elszállt arcából, hangjából,
241 1, 27 | nemes érc az izzó tûzben.~Egyszerre az asztalra ütött szilajan,
242 1, 27 | nem is volna illõ, hogy egyszerre egy helyen mutatkozzanak
243 1, 27 | alig hallható hangon, s ím, egyszerre egy zsandár termett elõtte,
244 1, 27 | Semmit, hadnagy úr«. Egyszerre azonban fölordított Sersinszky,
245 1, 27 | Öt-hat reszelõs hang felelt egyszerre.~- Nem lehet, nem mozdulhatunk,
246 1, 29 | durcáskodott Zsuzska, s egyszerre három lépcsõt ugrott.~Csinos
247 1, 29 | kapkodna valamihez, mert egyszerre papirosok sustorogtak, s
248 1, 29 | akarna valamiben, azután egyszerre hangos, önkénytelen nevetés
249 1, 29 | a meglepetéstõl. Mintha egyszerre elvágták volna. De mégis
250 1, 29 | már az álom szállt el ily egyszerre a szemeirõl. Hiszen ez mulatságos
251 1, 29 | tisztelendõ úrral.~Ez a szó egyszerre megszelídítette az asszonyt.~-
252 1, 29 | legújabb párizsi gyász. - Egyszerre csak elmosolyodott ismerõsen.
253 1, 29 | hadnagy kezére, amitõl annak egyszerre bizseregni kezdett a vére. -
254 1, 29 | öregasszony… azaz… talán… ~Most egyszerre a hercegnõ arca gyúlt ki,
255 1, 30 | télen nem volt hangja, most egyszerre megszólal, mintha milliárd
256 1, 31 | minden maradék hideg elõjött egyszerre olyan erõvel, hogy az öregemberek
257 1, 31 | lyukas hídon találunk.« Egyszerre nyíltak mindenféle források:
258 1, 31 | kedélyt, de mintha aztán egyszerre megbánná. »No, de elég is
259 1, 31 | odalopózott árnyékot, mikor egyszerre csak honnan, honnan nem,
260 1, 31 | mint a tej. No, jól van, - egyszerre csak érzi éjfél felé (de
261 1, 31 | közelebb, közelebb, míg egyszerre megáll a garmadánál. Nagy
262 1, 31 | folyik, ami történik, de egyszerre ámultan kezdi csóválni a
263 1, 31 | festegette aranyszínûre.~Hanem egyszerre csak összerándul, valami
264 1, 31 | Kerazsánig; ott azonban a dombnál egyszerre leszállott, hogy, azt mondja,
265 1, 31 | ni! - kiáltott föl Vayné, egyszerre otthagyva a csoportot. -
266 1, 31 | plafont és hallgatózik), míg egyszerre mosoly suhan át ajkán,…hallja
267 1, 31 | hazamenetel következett, egyszerre megrémíté az a tény, hogy
268 1, 32 | perfectum futurum.«~Aztán egyszerre a homlokára ütött, föllángolt
269 1, 32 | igazságért harcoltam, most egyszerre benyit hozzám a hazugság
270 1, 32 | A fiskális, képzelheted, egyszerre föl volt villanyozva és
271 1, 32 | pironkodva beszélte el és egyszerre véletlenül hozzátette.~-
272 1, 32 | keresztül szívdobogva, amikor egyszerre gúnyos csengõ nõi kacaj
273 1, 32 | könyv olvasásába merülve, egyszerre csak mögéje sompolyodik
274 1, 32 | mikor a márciusi napfény egyszerre kieresztette a nyelvét és
275 1, 32 | csiklandozza az arcát, aztán egyszerre hûs szellõ támad (jaj, de
276 1, 32 | kutya.~Az éledõ reménytõl egyszerre ruganyos lett a báró, tett-vett,
277 1, 32 | lelte ezt, mi lelte? Hogy egyszerre valóságos férfi lett a katuska
278 1, 33 | sertés teste beszél, hát egyszerre rávetették magukat az atyafiak
279 1, 33 | pezsgõt hajtott föl, amitõl egyszerre ezer piros rózsa nyiladozott
280 1, 33 | ahogy parancsolták, azután egyszerre megcsiklandozta valami édes
281 1, 33 | az sok volna egy embernek egyszerre), de legalább valami részét,
282 1, 33 | hogy a nyakába esett volna, egyszerre elsápadt és áporodottá lett
283 1, 34 | egy cipõtalpba. A varrógép egyszerre akadozni kezdett, egy-egy
284 1, 34 | gépiesen felállt, de most egyszerre olyan sápadt lett, mint
285 1, 34 | és engem útba igazíthat?~Egyszerre hárman-négyen is jelentkeztek.
286 1, 34 | fölfogja a külsõ zajt, lármát, egyszerre bent termett a nagyhatalmú
287 1, 34 | örömhírrõl van szó, a város egyszerre megtelik siketekkel és némákkal.~
288 1, 34 | betevõk minden ok nélkül, egyszerre, mintha összebeszéltek volna,
289 1, 34 | minden, minden.~Kolosy egyszerre átértette a helyzetet, mint
290 1, 34 | csizmát?~- Én! Én! - felelték egyszerre.~- Meg merne rá esküdni? -
291 1, 34 | hajítá õnagyságát.~Nosza, egyszerre hárman is nyakon csípték
292 1, 35 | efféléket mondanak, aztán egyszerre csak föltûnik megint régi
293 1, 35 | Gratulálok önnek.~Most egyszerre kibontakozott a fák mögül
294 1, 35 | ausztráliai szigeteken életével egyszerre a szarvait is elhullatta.~
295 1, 35 | szomszédban levõ benyílóban egyszerre elkezdett mozogni vagy nyolc
296 1, 35 | Mi ez? - riadtak fel egyszerre a berliniek.~- Hát ezek
297 1, 35 | nézegette figyelmesen s egyszerre felkiáltott, mint akit a
298 II, 2 | odahaza? - kérdék többen egyszerre.~- Nem leltem otthon - felelt
299 II, 3 | Ugyan mi volna ez? - kérdé egyszerre a két gyakornok.~- Egy kis
300 II, 4 | gondolataiban született egyszerre.~Sárikáéban és a Stofi bácsiéban.~
301 II, 5 | mind a huszonnégy ablakból egyszerre mégsem köpködhet le a szegény,
302 II, 5 | õrzött tartalomról, akkor egyszerre nem maradt ott egyéb, mint
303 II, 5 | megtöltött puskájával a gyepen, egyszerre neszt hall a venyigék közt,
304 II, 5 | hogy õ - veremben van.~Egyszerre szétfoszlott minden illúzió...
305 II, 5 | bizonyos halállal szemben?~Most egyszerre kezébe akad a puska, s megvolt
306 II, 5 | Ezékiel úr álmos fejét egyszerre megtöltötte világossággal,
307 II, 5 | tömérdek világossággal, hogy egyszerre elsötétült elõtte a világ.~»...
308 II, 5 | pernahajdert...~- Kit? - kérdék egyszerre mind a hárman.~- Azt az
309 II, 6 | kórodákra rendezett sorsjátékból egyszerre húsz darab jegyet két forintjával.~
310 II, 6 | legforróbban sütõ napot az égen egyszerre becserélné a méla holddal.~-
311 II, 6 | kliensem érdekében, mely most egyszerre fontos lett... Tehát nincs
312 II, 7 | kifutott volna a világból, egyszerre szerelmes volt öt-hat nõbe
313 II, 7 | sehol. Mintha az ördög keze egyszerre letörült volna onnan mindent...~
314 II, 7 | percek méhében, álmodozó, egyszerre egzaltált hangon szóla,
315 II, 9 | eltaszította és vonzotta az embert egyszerre. Olyan volt, mint egy szép
316 II, 9 | Paul de Kock-féle helyeken egyszerre el volt nyírva a legérdekesebb
317 II, 9 | jóhiszemû udvarló ajkain egyszerre jéggé fagyott az imádottjához
318 II, 9 | ott égett arcaikon, akkor egyszerre felkerekedett s odadobott
319 II, 10 | így a doktor. - Úgyis egyszerre jön a lázatok, egyforma
320 II, 11 | olyan valakim.~És ezzel egyszerre el volt metszve a párbeszéd
321 II, 11 | kilencágú gyémánt-diadém, egyszerre olyan izzó lett erre a látványra,
322 II, 11 | térképrajzolásban, midõn egyszerre nyílt az ajtó s belépett
323 II, 12 | hozzá nem való kísérletet, egyszerre hanyatt-homlok rohant le
324 II, 13 | azután kardjára tette kezét. Egyszerre nesz hallatszott, s a férfiú
325 II, 14 | negyedik klasszisba jártam, egyszerre négy szekundám volt.~Ad
326 II, 14 | Erre az én urambátyám arca egyszerre kezdett kigömbölyödni.~-
327 II, 15 | változnék át, aztán tenyeremmel egyszerre rácsapnék arra a nagy szájra.~-
328 II, 15 | gyúltam és el is érzékenyedtem egyszerre. Egy könny futott le a dolmányomon.
329 II, 17 | Jaj, ha az az alak most egyszerre megelevenednék s az a festett
330 II, 17 | egyéniséget, midõn odakint egyszerre megeredt a zápor; s olyan
331 II, 17 | melytõl egész arca vonaglott, egyszerre ketté nem szakítja egy nagy
332 II, 17 | nagy »hahó« kiáltás mellett egyszerre megállapodott a ház elõtt.~-
333 II, 17 | ez ideglankasztó csendben egyszerre csak valaki belökte nagy
334 II, 17 | lakolni fogunk bûneinkért.~Egyszerre elállt még a szívem dobogása
335 II, 17 | mint egy varázsütésre, egyszerre felébredtünk.~- Az ám...
336 II, 18 | a kétségbeesés tengerén, egyszerre megnyílik az ajtó és belép
337 II, 19 | szíves...~Az áldozat arca egyszerre meghosszabbodik, ajka savanyú
338 II, 21 | képremek bámulásába mélyedt, egyszerre megüti füleit Örzsike kétségbeesett
339 II, 21 | reszket és el van kékülve, egyszerre leszállt kapunyitogatói
340 II, 21 | fordítá a vén jószágot, egyszerre bankók kezdtek hullani belõle
341 II, 22 | a szénacsomag kötéséhez.~Egyszerre borzadva vette észre, hogy
342 II, 22 | vagy két puskalövésnyire, egyszerre három alakot vett észre
343 II, 24 | voltak«.~Mint mikor tavasszal egyszerre megelevenedik egy nagy darab
344 II, 24 | alatt alélt szittyafaj ezrei egyszerre úgy ébredtek föl mint szakemberek,
345 II, 24 | elõleges megkérdeztetése nélkül egyszerre kólikát vagy egyéb nyavalyát
346 II, 24 | rövid hét alatt sok volt egyszerre. Aladár, a volt fõispán
347 II, 26 | macskát megfogja, mintha egyszerre mélység támadt volna alatta -
348 II, 26 | reménye dagasztá szívét, midõn egyszerre nagyot reccsen lába alatt
349 II, 26 | birkabõr, biztos nyereség egyszerre eltûnik a láthatárról, s
350 II, 26 | is gondolt, de mely most egyszerre kinyílt és ránéz. Oh, érzi,
351 II, 28 | kiáltott fel az uralkodó egyszerre megváltozott hangon -, alávetem
352 II, 29 | enni adjanak, de hamar. Egyszerre felbomlik minden rendetlenség
353 II, 29 | véletlenül a naptár, mely egyszerre felnyitja a nagy átláthatlan
354 II, 29 | Nem is tudtam! - kiált fel egyszerre örömre gyúlt arccal, kezecskéivel
355 II, 29 | tündércsengettyû. Valóban e kacajtól egyszerre átváltozik, vidámabb lesz
356 II, 32 | helyett inkább imádkozzanak; s egyszerre feláll egy kisleányka s
357 II, 33 | megígérte, hogy hazavezeti. Egyszerre azonban a gyermek elkezdett
358 II, 33 | íróasztal feltöréséhez látott. Egyszerre hangos kacagás hallatszik
359 II, 34 | szánakoznék nyomorunkon; ekkor egyszerre ölembe repült e tyúkom a
360 II, 35 | negyven hajszálat is kihúzni egyszerre? Ön e hajfürtöket látta,
361 II, 35 | félmillió hajszállal együtt egyszerre kiszakasztattak. - Ha ezután
362 II, 35 | matróz megörült és megrémült egyszerre. Reménye volt az állat megfoghatására,
363 II, 35 | egy erõteljes vonásával egyszerre levágta a fejét a testrõl.
364 II, 36 | különb gyerek.~A Lemonin fiúk egyszerre híres emberek lettek. Egész
365 II, 36 | fiúk! - tette hozzá aztán egyszerre felugorva határozott s majdnem
366 II, 36 | összevéve sincs ötven fontja egyszerre!~- Istenem, istenem - tördelte
367 II, 36 | láthatatlan villanyrugany egyszerre fellökte volna, felugrottak,
368 II, 36 | életkedvét visszanyert Dick, ki egyszerre a régi jó tréfás fiú lett,
369 II, 36 | kényelemhez voltatok szokva, egyszerre a nyomorba taszítva fog
370 II, 36 | Mi történt? - ostromlák egyszerre mindnyájan.~- Viellent és
371 II, 37 | elkészíteni, s most íme egyszerre özönével támad a kötelesség,
372 II, 37 | Erzsóknak fõzési tudományát, egyszerre felkiáltott:~- Az isten
373 II, 38 | kiálta Margit és Feri egyszerre. - Holnap névnapod van,
374 II, 40 | pattantak fel ezek mindketten egyszerre - minket ostobáknak nevezni.
375 II, 40 | Nem, nem, nem! - kiálták egyszerre élénken mind a hárman. -
376 II, 40 | bolondok házába került; majd egyszerre erõt vett rajta a kíváncsiság:
377 II, 41 | doktor barátomnál ültem, egyszerre belépett a szakácsnéja,
378 II, 41 | milyen tekintet volt az! Egyszerre elkezdtem remegni tõle s
379 II, 41 | két cserepár halt meg tõle egyszerre, minélfogva fuccs lett.~
380 II, 41 | adta neki az erõt hozzá.~Egyszerre megrázkódott, nagyot lélegzett
381 II, 42 | második pohárnál azonban már egyszerre megváltozik a taktika. A
382 II, 44 | testvéries összeölelkezésben egyszerre lefordultak a csézáról,
383 II, 45 | közelében. Irtóztató.~Most egyszerre megragadja valaki, lehúzza
384 II, 45 | el ez álmodozásban, midõn egyszerre behunyta szempilláit, elálmosodott.
385 II, 48 | rávesztegetett dicsérete, egyszerre elfoszlik, mint füst és
386 II, 48 | fiú lelkesedetten. Ereiben egyszerre a régi melegséggel kezdett
387 II, 49 | hogy boldogulni fog, midõn egyszerre kilyukadt belõle a magyar
388 II, 49 | borkészítési üzlethez vergõdött, egyszerre kedve szottyant, összehítta
389 II, 50 | leányka feszülten hallgatta.~Egyszerre csak megszólal valaki a
390 II, 50 | motyog ön itt? - szólítá meg egyszerre a doktor ismeretes hangja,
391 II, 50 | mintha még gondolkoznék, s egyszerre határozott hangon a szokottnál
392 II, 51 | a fölszínre lökte.~- Ön egyszerre nagy úr lett tegnap óta,
393 II, 51 | szegény fickó volt, s ön egyszerre megösmeri leányomat, kit
394 II, 51 | szörnyülködék Mr. Danner Egyszerre elveszítjük jobb kezünket,
395 II, 54 | hallatszék s a közeledõ fény egyszerre láthatóvá tette a basa e
396 II, 62 | ott a durva hajóskapitány egyszerre a lehetõ legelõzékenyebb
397 II, 63 | szélein, de a támadt résen egyszerre csak potyogni kezdtek a
398 II, 66 | midõn az erdész lakában egyszerre fénylõ világosságot vett
399 II, 66 | ekkor lelki szemei elõtt. Egyszerre úgy tetszett neki, mintha
400 II, 66 | angyal leszállva a fáról, egyszerre a bámuló Pali elõtt állott
401 II, 66 | szelíden fogta meg kezét. Most egyszerre az angyalt és Palit sûrû
402 II, 66 | átlátszó köd tûnt fel. Pali egyszerre nagy, sötét erdõben látta
403 II, 66 | angyal komolyan.~Palinak egyszerre könny tolult szemeibe.~-
404 II, 66 | felhõk borították el õt egyszerre, s azokon a távolban látta
405 II, 66 | látta az angyalt lebegni. Egyszerre egészen eltûnt. Más felhõk
406 II, 66 | feje annál jobban szédült. Egyszerre csak azt érezte, hogy a
407 II, 66 | orgonahanggal vegyes éneket hallott, egyszerre a templom kövezetén feküdt -
408 II, 66 | mi vigasztalta õt meg úgy egyszerre. Szemei véletlenül a síró
409 II, 69 | a guta mind a negyvenet egyszerre!~Az öreg fájdalmasan kapott
410 II, 70 | mirõl kellene gondolkoznom, egyszerre kijelöli az irányt a két
411 II, 71 | nehézséggel lezárta pilláimat.~Egyszerre hangos csattanás ébresztett
412 II, 72 | átfutotta a sürgönyt s homlokára egyszerre kiült a ráncok légiója.
413 II, 73 | termésrõl, a búzáról, zabról, egyszerre közbevág;~- Zab ugye elég
414 II, 73 | bátran vártam az éjfélt. Egyszerre csak, amint a nagy fali
415 II, 73 | kísértet jött azon keresztül.~Egyszerre csend lett. Úgy éreztem,
416 II, 75 | egyetlen szavazata sem, ha egyszerre nem száll szájról szájra
417 II, 75 | Kvart úrban a lélek gyõzött. Egyszerre forró izzadságcsöppek kezdték
418 II, 77 | íme, elborult tekintetem egyszerre fennakad egy tündérsoron,
419 II, 78 | szálloda felé igyekezzünk, egyszerre csak rákiált egy debreceni
420 II, 81 | az most mindjárt, mikor egyszerre csak átnedvesül a fickó
421 II, 81 | S íme, a víz felületén egyszerre csak úszni kezdett a szürke
422 II, 85 | Miért?~Az Istók hangja egyszerre siránkozó lett; hosszú kezeit
423 II, 85 | kardom, hogy kétfelé törjem, egyszerre megkap a szilaj düh, s olyat
424 II, 85 | kereket. De amikor húzom, egyszerre csak szívembe nyilallik
425 II, 85 | nem messze lehet, s amikor egyszerre megfogynak vagy harminccal.~
426 II, 87 | képesek nem élelmeztetnek, egyszerre elfelejtették a csizmadiaságot.~
427 II, 88 | indóháznál, hogy kocsit keressek, egyszerre száz meg száz torok kezd
428 II, 90 | liliomtagjait pihenteti.~Egyszerre hófehér paripán, gyorsan
429 II, 92 | Denique a Kávéforrás kompánia egyszerre ugrik bele a házasság szent
430 II, 94 | halálos szentencia.~Hangja egyszerre gyöngéd, olvadékony lett.~-
431 II, 95 | bogárkát meg a lidérckét, s egyszerre olyan erõs lett ezektõl
432 II, 95 | útnak irányozná léptét, egyszerre megállott, önkéntelenül
433 II, 95 | mondani reményérõl, midõn egyszerre amint egy gyalogúton szomorúan
434 II, 97 | sorban, amint történtek.~Egyszerre azonban halkabb lett hangja,
435 II, 99 | szemeknek egy olvadó pillantása egyszerre izzó szénné nem égeti. Az
436 II, 99 | szólítá meg magyarul.~Az egyszerre mint a nyíl ütötte föl fejét
437 II, 99 | meg kegyed - kiáltott föl egyszerre a beteg -, hogy igazat fog
438 II, 99 | túlfeszített idegeit megcsapta, egyszerre ismét sötét éjt borított
439 II, 99 | szemeket meresztettem, mikor egyszerre megszólít jóízû skót kiejtésével:
440 II, 99 | közt játszadoztak, midõn egyszerre kánya csap le a magasból
441 II, 99 | ebben a tudatban, mint aki egyszerre elvesztette a bûvös kincset, -
442 II, 99 | tartotta fehérnemûjét...~Egyszerre a szekrény tetején valami
443 II, 99 | szemben filozóf lett és költõ egyszerre.~- A szerelem cudar önzõ
444 II, 101| jutni, mikor tegnap egy hete egyszerre váratlan és megrázó - katasztrófa
445 II, 101| szomszédom, Komjáthy Béla egyszerre azon szöglet felé vetette
446 II, 101| elbámészkodom termetén, arcán, egyszerre csak jön az egyházfi s nyújtja
447 II, 101| restelltem a dolgot, mikor egyszerre pompás ötletem támad.~Elcsapom
448 II, 102| rügybõl bimbó lett, mely egyszerre szétnyitotta keblét a napsugár
449 II, 102| bevonulását alább, s útközben egyszerre elvesznek a legszebb ékszerei.
450 II, 102| s az embereket vinné el egyszerre, s a rózsákat hozná vissza
451 II, 103| nyugodtan mellettem poroszkál, egyszerre csak elsikoltja magát s
452 II, 105| panaszsürgönyt fogalmazták, egyszerre csak megjelent Horváth Gyula
453 II, 107| ösmerkedik. Egy-két hét múlva már egyszerre boldogok lesznek, s a lakásváltoztatás
454 II, 108| fekete hajszálakat, amik egyszerre szürkék lettek... hamuszürkék.~
455 II, 109| jártattam eszemben, azalatt egyszerre csak megnyíltak a duzzadt
456 II, 112| kis Péter öt éves lett, egyszerre csak egy ember jelent meg,
457 II, 112| látná, hogy ott mi történik, egyszerre kitalálna mindent, amit
458 II, 113| elképzelni, mi történhetett.~Majd egyszerre fölpattan az ajtó, s maga
459 II, 113| hanem attól a néhány sortól egyszerre elhalt a dal, s arcáról
460 II, 115| eb hátrálni kezd - midõn egyszerre váratlan külbeavatkozás
461 II, 116| amint meglátta. Sápadt arca egyszerre kipirosodott, amint Rózsa
462 II, 117| mire a derék nagyvezér egyszerre megértette és teljesíté
463 II, 117| Bostonba induló vonatról, midõn egyszerre kocogás hallatszik az ajtón,
464 II, 120| katedrapadokon feltett kalappal, egyszerre minden kopogtatás nélkül
465 II, 120| bejöhettek a magas uraságok, egyszerre figyelmessé lesz arra a
466 II, 120| már annyira hozzászokott, egyszerre megszûnt, s halotti csendesség
467 II, 120| lépjenek ki a középre.~A fiúk egyszerre ugráltak ki a padokból,
468 II, 120| a Berkes tanár úr arca egyszerre megváltozott, mint a téli
469 II, 123| félelmébõl - eredt, most egyszerre megváltoztatva, a természet
470 II, 127| szemeknek egy olvadó pillantása egyszerre izzó szénné nem égeti, ha
471 II, 127| szólítá meg lengyelül.~Az egyszerre, mint a nyíl, ütötte föl
472 II, 127| meg kegyed - kiáltott föl egyszerre a beteg -, hogy igazat fog
473 II, 127| túlfeszített idegeit megcsapta, egyszerre ismét sötét éjt borított
474 II, 127| szemeket meresztettem, mikor egyszerre megszólít jóízû magyar kiejtésével: »
475 II, 127| közt játszadoztak, midõn egyszerre kánya csap le a magasból
476 II, 127| ebben a tudatban, mint aki egyszerre elvesztette a bûvös kincset,
477 II, 129| azt kérdezte az apjától egyszerre:~- Hova lesznek az évek,
478 II, 129| kezdett a sötétben, mert egyszerre sötétebb lett. Az a fekete
479 II, 129| mindig rosszabbul lett, míg egyszerre elvesztette az eszméletét.~
480 II, 131| tömérdek tökkel úgyszólván egyszerre termett... de én nem tartom
481 II, 131| mily tökéletes rendszer!...~Egyszerre izgatottan kezdett helyén
482 II, 132| csókot lehet arcodra.~Katica egyszerre elkomolyodott. Nagy szöget
483 II, 133| mondá. - Hol a várnagy?~Egyszerre húsz ember jött mozgásba
484 II, 134| lapockafogással azonban egyszerre az alispán lett a helyzet
485 II, 134| panaszra a császárodhoz.~Egyszerre azonban elcsendesedett a
486 II, 134| távozni készülõ urak elõtt, egyszerre harsány hangon kezdé:~-
487 II, 134| mint egy egyetemi tanár egyszerre. A tudomány érvei, a meggyõzõdés
488 II, 135| a parkon keresztülment, egyszerre úgy érezte, hogy kissé még
489 II, 140| mélyesztve, mindig sebesebben. Egyszerre hirtelen megálltam. Mi ez?
490 III, 1 | másképp kelle történnie. Egyszerre sütött ki szíveikben a »
491 III, 1 | maga sem tudva miért, hova, egyszerre útját állja valaki.~- Hahó!
492 III, 1 | bátyja dúlt arcába nézett, egyszerre sírásra pityeredtek csókra
493 III, 1 | helyzet magaslatán állott, egyszerre odalépett Csutkás úr a vaskos,
494 III, 1 | kevesebb a szava, véletlenül egyszerre ejtenek ki valami azonos
495 III, 1 | hitben, hogy õt neveti, egyszerre duzzogó, haragos arcot vágott (
496 III, 1 | hogy miért lett a duda egyszerre puskává a Szent András-napján
497 III, 1 | a saját énjét, - azután egyszerre fölordított, fölemelte öklét,
498 III, 1 | aztán jól kikiabálta magát, egyszerre elcsendesült: sápadt arcáról
499 III, 1 | lesz-e vajon esõ holnap?~Egyszerre azonban hirtelen fölállott
500 III, 1 | mosoly, hogy Lapaj láttára egyszerre elfelejtett nótát, dudát,
1-500 | 501-743 |