bold = Main text
      Rész, Fejezet                                            grey = Comment text

10001  II,  126   |        kísértetektõl.~És aki a kísértettõl nem fél, azt a kísértet sohasem
10002  II,  126   |              azelõtt soha senki tíz garast nem látott, - három hétig csak
10003  II,  127   |                  időben játszik, mikor még nem volt meg a fényes sugárút,
10004  II,  127   |                  karcsú paloták véget érni nem akaró sorai között, még
10005  II,  127   |                    akaró sorai között, még nem volt olyan költséges ágyba
10006  II,  127   |                 ágyba fektetve, s tükrében nem nézte magát annyi kevély,
10007  II,  127   |                    A vámsorompón innen, de nem nagyon messze feküdt egy
10008  II,  127   |            félkörbe futó ránccal, miket el nem simított az örökösen ott
10009  II,  127   |            színtelen, vékony ajkaknak, mik nem látszottak teremtve édes,
10010  II,  127   |           pillantása egyszerre izzó szénné nem égeti, ha meg nem semmisíti,
10011  II,  127   |                   szénné nem égeti, ha meg nem semmisíti, õrültté nem teszi
10012  II,  127   |                 meg nem semmisíti, õrültté nem teszi végképp az ellentétek
10013  II,  127   |                 kedélyvilágát, csak így és nem másképp képzelheté az úgynevezett
10014  II,  127   |                 adni érvényes útlevelet és nem a rendõrfõnöki hivatal.~
10015  II,  127   |                   már semmi átültetni való nem maradt, teljesítvén az idõközben
10016  II,  127   |                  atyja felé fordult, kirõl nem tudni egészen bizonyosan,
10017  II,  127   |              ellenben a káposztának titkát nem bírta úgy kilesni, mint
10018  II,  127   |             kerepesi temetõben.~Egyéb újat nem akart észrevenni, de e változás
10019  II,  127   |               tünemény már említett okához nem kis mértékben járultak Bodnerné
10020  II,  127   |                   árú meleget szed magába, nem különben a vastag, vén Miska,
10021  II,  127   |               fogyasztja, Mari kisasszonyt nem szûnik meg folytonosan untatni
10022  II,  127   |                 míg Bodnerné asszony jónak nem látja bekiáltani:~- Hallod-e,
10023  II,  127   |                    mindjárt! A vevõk azért nem jönnek, mert nem látják
10024  II,  127   |               vevõk azért nem jönnek, mert nem látják kopasz vén fejedet
10025  II,  127   |             szobából a jobbik üveget.~- Ha nem csalódom, a kisasszony a
10026  II,  127   |                    tény, valóságos tény.~- Nem kételkedem benne. Igazi
10027  II,  127   |              Gulyáshússá aprítsanak, ha ez nem az én megrendíthetetlen
10028  II,  127   |                     elkezdett tüsszögni.~- Nem általánosítható? Meglehet.
10029  II,  127   |                         Bérelte? tehát már nem bérli?~- Valóban õ már kihurcolkodott
10030  II,  127   |        rendbehagyva. Igen, fájdalom, õ már nem lakik nálunk. Talán tetszett
10031  II,  127   |               cédulát...~- És hova ment?~- Nem hagyta hátra lakjegyzékét.~-
10032  II,  127   |              keresztülgázolt a tífuszon és nem tudom, mi mindenen, bár
10033  II,  127   |             orvosom állítása szerint éppen nem példa nélküli - elfelejtette
10034  II,  127   |                    azonfelül járatos volt; nem bírja magát kifejezni, csupán
10035  II,  127   |                barátom! Beszél, kiabál, de nem értjük, s érthetetlen szavait
10036  II,  127   |                 forr benne, s hogyha fogva nem tartaná erõtlensége, kiugranék
10037  II,  127   |                   szomorúan rázta fejét:~- Nem, nem tudom: nem mondta meg,
10038  II,  127   |              szomorúan rázta fejét:~- Nem, nem tudom: nem mondta meg, nagyon
10039  II,  127   |                   fejét:~- Nem, nem tudom: nem mondta meg, nagyon titkolt
10040  II,  127   |           megmutatni a levelet, vagy miért nem fordíthatta azt le németre?~
10041  II,  127   |                    tehetek én arról, ha ön nem érti ezt, s én nem vagyok
10042  II,  127   |                   ha ön nem érti ezt, s én nem vagyok képes oly szívhezszólóan
10043  II,  127   |                   Pesten, de az indóházban nem várta senki. Az ifjú nem
10044  II,  127   |                   nem várta senki. Az ifjú nem volt ott.~- Egy régi történet,
10045  II,  127   |          szállására. Hiába sietett. Az már nem lakott ott: híre-hamva sem
10046  II,  127   |                    Kaziray önkéntelenül.~- Nem olyan szegény, mint ön gondolja.
10047  II,  127   |                   s lakásváltoztatása tõle nem függõ körülmények kényszere
10048  II,  127   |                     Hiszen Pest elvégre is nem világváros...~- Kezdek kíváncsi
10049  II,  127   |                    az alak, akit keresett, nem volt látható sehol.~- Milyen
10050  II,  127   |                  leáldozó nap, mely örömet nem hozott, Anna örömeit s reményeit
10051  II,  127   |                    következõ napnak. Néha, nem tagadom, csüggedés fogta
10052  II,  127   |                    támadt, hogy az a levél nem eléggé forró szerelemmel
10053  II,  127   |                 fordítását és összetépte: »Nem úgy, kedves Mari! - mondá -
10054  II,  127   |               kedves Mari! - mondá - neked nem szabad e hitvány, elhalaványító
10055  II,  127   |         nyomtalanul; annak meg kell lenni. Nem használt semmi rábeszélés,
10056  II,  127   |                szegény barátomról odafönn. Nem képzeli, kedves kisasszony,
10057  II,  127   |            fölösleges. - Magyar nõ vagyok; nem félek.~Kaziray néma áhítattal
10058  II,  127   |                  öreg Budát Pesttel együtt nem tapossák ennél drágább lábacskák.~
10059  II,  127   |                 istenért?! Rosszul lett?~- Nem, nem - suttogá. - Istenem,
10060  II,  127   |            istenért?! Rosszul lett?~- Nem, nem - suttogá. - Istenem, ez
10061  II,  127   |                   beszéd. Kímélje magát!~- Nem, nem - mondá elhárító mozdulattal. -
10062  II,  127   |              beszéd. Kímélje magát!~- Nem, nem - mondá elhárító mozdulattal. -
10063  II,  127   |              elhárító mozdulattal. - Miért nem felel ön? Kitõl tanult lengyelül?~
10064  II,  127   |            kedvetlenül rázta fejét és soká nem szólt, nem kérdezett semmit;
10065  II,  127   |                   fejét és soká nem szólt, nem kérdezett semmit; nyitott
10066  II,  127   |               nyelvet betegségében, de önt nem hagyta el szelleme.~- A
10067  II,  127   |            szelleme.~- A magyar nyelvet? - nem értem önt.~- Azt állítottam,
10068  II,  127   |         összeszedte magát és mosolygott.~- Nem, uram, én még nem szerettem.~-
10069  II,  127   |            mosolygott.~- Nem, uram, én még nem szerettem.~- Nagy szerencsétlenség! -
10070  II,  127   |                    leírhatatlan dühhel - õ nem felelt nekem, nem nyújt
10071  II,  127   |               dühhel - õ nem felelt nekem, nem nyújt fölvilágosítást, két
10072  II,  127   |                fenyegetõzöm, rimánkodom, õ nem felel; õ megöl engem.~-
10073  II,  127   |               felel; õ megöl engem.~- De õ nem érti önt! - szólt Mari erõltetett
10074  II,  127   |                   azelõtt reggel sütött?~- Nem értem önt - mondá Mari,
10075  II,  127   |                borzasztó gyanúm támadt; én nem vagyok a Fürdõ utca 10.
10076  II,  127   |              szállására nagy betegen, mert nem volt kellõ ápolása.~- Istenem! -
10077  II,  127   |                   személy iránti tisztelet nem fog érni egy harapás levegõt
10078  II,  127   |                 Gábor urat elmenni hagyni. Nem én mehettem volna inkább
10079  II,  127   |             hatalom! De a lelkét, a szívét nem törhette ketté semmi, s
10080  II,  127   |              felcsókolni való...!~Oh, hogy nem volt most itt Bodner bácsi,
10081  II,  127   |               szabad mindenrõl. A gondolat nem bánt senkit, az egy semmi,
10082  II,  127   |               senkit, az egy semmi, amitõl nem fél senki, amit latba nem
10083  II,  127   |                  nem fél senki, amit latba nem vesz senki, míg alakot nem
10084  II,  127   |                 nem vesz senki, míg alakot nem nyer; de annak, aki gondolkozik,
10085  II,  127   |            üdvözíti.~Ah, a Mari gondolatai nem ilyenek! Azoknak nincs irányuk,
10086  II,  127   |                  hogy bûn van abban, pedig nem volt bûnös gondolat, csak
10087  II,  127   |                    Kendet éppen csak akkor nem találja az ember, mikor
10088  II,  127   |                   hogy kend délután megint nem volt otthon?~- Az már nem
10089  II,  127   |                  nem volt otthon?~- Az már nem igaz, tekintetes uram -
10090  II,  127   |                kend nyilván ivott odalent.~Nem azért volt Miska Miklós-huszár,
10091  II,  127   |                    ivott kend...~Míg Gábor nem minden kedvtelés nélkül
10092  II,  127   |                    Bodnerné asszony nyelve nem férnek meg egy fedél alatt.~-
10093  II,  127   |          gyógyszertár, ha szabad kérdenem? Nem is tudtam, hogy drága kegyed
10094  II,  127   |                  Mi baj? - kérdé Bodner úr nem minden ijedtség nélkül.~-
10095  II,  127   |            ártatlan fejecskére.~- Mennyire nem gyakorlati! - dünnyögé Bodner
10096  II,  127   |                   házban? - következésképp nem is lehetek igazságtalan.~-
10097  II,  127   |                 név bármilyen mihaszna is, nem merül gyalázatba, míg én
10098  II,  127   |                  szólani kíván önnel.~- Az nem lehet, uram! Mit gondol
10099  II,  127   |                tiltottam meg. Az én szavam nem levegõ, uram, nekem elveim
10100  II,  127   |                     Lássa, nagyságos uram, nem vagyok én rossz asszony,
10101  II,  127   |              kobozva, semminemû segélyt el nem fogadott soha.~Egy este
10102  II,  127   |         tragédiának leszek okozója? Õ soha nem avatott viszonyába. Emlékszem
10103  II,  127   |                    a végrehajtó hatalom.~- Nem bánom. Tehát legelõször
10104  II,  127   |                      de hova? mert e házba nem hívhatjuk, hol mindjárt
10105  II,  127   |                 Egészen jó lesz; de még ez nem minden. Kedvezõtlen esélyre
10106  II,  127   |                       Ez kevés, a több, ha nem használ, semmiesetre sem
10107  II,  127   |                    visszakaphatja.~Mari el nem fojthatott egy sóhajt.~-
10108  II,  127   |             feledékenység - szólt mohón -, nem is kérdtem, hogy az orvos
10109  II,  127   |                    Apródonkint - úgymond - nem lesz ártalmas közölni Anna
10110  II,  127   |              oroszlánt megszelídítse, mely nem nézhette bosszúság nélkül,
10111  II,  127   |                   kipattogja magát ellene, nem értvén állati oktalanságánál
10112  II,  127   |                 Hála istennek!~- De ez még nem minden. Õ ma megszólított
10113  II,  127   |                  az ajtót, hogy a halál be nem jöhetett rajta!« Akasszanak
10114  II,  127   |                 rajta!« Akasszanak föl, ha nem ezt mondta szórul szóra.
10115  II,  127   |                   ezt mondta szórul szóra. Nem hangzott még mondat magyar
10116  II,  127   |         misztifikáció áldozatául, ki Annát nem ismerem, azt sem tudva,
10117  II,  127   |                pénz. De mi baja önnek? még nem láttam ily kedvetlenül.~-
10118  II,  127   |                    ki van kelve képébõl.~- Nem tetszem önnek, gondolom,
10119  II,  127   |                Többet azután egész délután nem mondott Gábor úr, hallgatott
10120  II,  127   |                   mint csésze. Egész éjjel nem bírt aludni. Ugyan nem-e
10121  II,  127   |              fölébredt s megrezzent: többé nem tudott elaludni s nem tudott
10122  II,  127   |                többé nem tudott elaludni s nem tudott szabadulni e képektõl.
10123  II,  127   |             fogja-e Kozenszky kívánni még? Nem fogja többé, mert hiszen
10124  II,  127   |                helyett. Türelmetlenségében nem bírta bevárni a délutáni
10125  II,  127   |              bérlõirõl a magyar fõvárosban nem vezetnek lajstromot. Pesten -
10126  II,  127   |              vezetnek lajstromot. Pesten - nem lehet megtudni semmit, hanem
10127  II,  127   |                    azt az urat...~Mari meg nem állhatta, hogy szívébõl
10128  II,  127   |          fölkeresni Annát, ha addig nekünk nem sikerülne. Addig is az a
10129  II,  127   |             említett?~- De még mennyit. De nem csoda, hiszen ön az egyedüli,
10130  II,  127   |             engedélyt nyert a hazatérésre, nem csekély része volt Marinak,
10131  II,  127   |                      Ne búsuljon, mindjárt nem lesz, lecsókolom.~- Inkább
10132  II,  127   |                  lesz keblemen, míg õt meg nem találtam és azután is örökké
10133  II,  127   |                     együtt leszünk ezután, nem válunk el soha többé!...
10134  II,  127   |               milyen bolond vagyok...~Mari nem felelt; most már az õ fülében
10135  II,  127   |                    a hang: »Kopott fátyol, nem válunk el soha többé.«~Mily
10136  II,  127   |                 szerencsétlen ember, kivel nem rokonszenvez senki. Pedig
10137  II,  127   |                   olvasni.~Kozenszky ugyan nem lett akadémiai taggá (e
10138  II,  127   |                   közlendõm van.~- Hogyan, nem akart ön hívni, vagy bejönni,
10139  II,  127   |             majdnem egykedvûen.~- Ez éjjel nem alhattam, sok minden közt
10140  II,  127   |                  imént fölkerestem Borist, nem emlékszik-e a kocsisra,
10141  II,  127   |                Valószínû, hogy a fickó már nem fog visszaemlékezni...~-
10142  II,  127   |                    így, hogy úgy, nekik az nem jó, nekik az nem így kell.~-
10143  II,  127   |                  nekik az nem jó, nekik az nem így kell.~- Kezdem önt nem
10144  II,  127   |                 nem így kell.~- Kezdem önt nem érteni. Ha rögtön felöltõt
10145  II,  127   |                 érteni. Ha rögtön felöltõt nem vesz és nem indul, tudja
10146  II,  127   |                rögtön felöltõt nem vesz és nem indul, tudja meg, hogy én
10147  II,  127   |                csak egy percig habozott;~- Nem bánom, itthon kétségbeesném
10148  II,  127   |                   magas, karcsú.~- Hja, az nem tudható.~- Lássa - mondá
10149  II,  127   |                arra a helyre vitte nyugtot nem engedõ szerelme. Oh, hogy
10150  II,  127   |                    hogy ezt maguktól is ki nem találták, pedig olyan természetes
10151  II,  127   |                 jósnõ beszélt Annának!~- Õ nem lesz már ott, Mari! - mondá
10152  II,  127   |                    hirtelen... félek, hogy nem lesz ott.~Az, akit megszólított,
10153  II,  127   |                     Az, akit megszólított, nem felelt, hanem leereszté
10154  II,  127   |                 rosszul van, kisasszony!~- Nem vagyok - kiáltá bosszús
10155  II,  127   |            bocsánatot kérünk.~Kozenszky el nem fojthatott egy mosolyt s
10156  II,  127   |                    ifjú.~- Erre a kérdésre nem felelek.~Kozenszky elsápadt.~-
10157  II,  127   |              elsápadt.~- Legalább most még nem - toldá utána, arcát elfordítva.~-
10158  II,  127   |              kedvtõl. - Akasszanak föl, ha nem úgy nézesz ki, mint egy
10159  II,  127   |                   Két okból: elõször, mert nem bocsátlak, s másodszor,
10160  II,  127   |               Elvégre is mi közöm hozzá!~- Nem úgy, édes László, hiszen
10161  II,  127   |         lehetséges-e? De hát Anna?~- Annát nem lehet föltalálni, s elvégre
10162  II,  127   |                   föltalálni, s elvégre is nem tehetek róla, ha bolondulásig
10163  II,  127   |                    sírból kelt rém. László nem olyan kedélyben volt, hogy
10164  II,  127   |                    ugyan még holnapig fõbe nem lövöm magam.~VII. BEFEJEZÉS~
10165  II,  127   |                 hogy irántam való szerelme nem egyéb gyorsan kialvó szalmalángnál?
10166  II,  127   |                    az Anna võlegénye, s én nem tolakodom ily ereklyén keresztül
10167  II,  127   |             összhang kedvéért »soha vissza nem adom« fejében elkérje Gábor
10168  II,  127   |                 könnytõl mind a négy szem, nem sokat lehetett vele látni.~-
10169  II,  127   |                Kozenszky, megölelve õt.~Az nem szabódott nagyon, s ha oly
10170  II,  127   |              ajkakat elõször megcsókolják. Nem kívánt gyönyörködni diplomáciai
10171  II,  127   |         gyümölcseiben; a diplomata vet, de nem arat.~Késõbb azonban elõkerült,
10172  II,  127   |                  van a szobában.~- Ön ugye nem érzi, édes Marim? - kérdé
10173  II,  127   |         elmulasztottad a dolgodat.~Kaziray nem jött zavarba.~- Elmaradt,
10174  II,  127   |               tudta nagyon jól, hogy már õ nem várhat. De talpig jószívû
10175  II,  127   |                    mindezek miatt végre is nem esik ki a világ feneke,
10176  II,  128   |              ezeknek igazán nincs okuk. Õk nem csalódtak. Õk mindig gyámoltalan
10177  II,  128   |                    egy körömfeketényi sem.~Nem is választották volna meg,
10178  II,  128   |              iskolába járást, úgyhogy most nem való egyébre a világon,
10179  II,  128   |                senki sem bízott rá semmit. Nem tud õ az egész országgyûlésrõl
10180  II,  128   |             tigrisek nyugtalankodtak, s ha nem akarta még a remény utolsó
10181  II,  128   |          megharagudtak rád s visszavonták. Nem szöktél te meg valamikor
10182  II,  128   |            szerinti szavazás elõl?~- Soha! Nem tettem én soha semmit.~-
10183  II,  128   |                  hágtam Kemény Gábornak.~- Nem elég.~- Egyszer pedig tévedésbõl
10184  II,  129   |                  volna õket össze a halál.~Nem lehetett a halálnak komoly
10185  II,  129   |            virágokat tépni le, amik még ki nem nyíltak. Mióta lett olyan
10186  II,  129   |                azokat, miknek gyökerei még nem nyúlnak le mélyen a földbe
10187  II,  129   |              nyúlnak le mélyen a földbe és nem erõsek, hogy a parányi sarlója
10188  II,  129   |               fõtisztelendõ Kubcsik Mihály nem gyõzi õket temetni és minden
10189  II,  129   |                   ez így megy, utoljára is nem marad más tanítványa, mint
10190  II,  129   |                    hogy én is lássam!~- De nem addig az, kis bolondom! -
10191  II,  129   |              darabig, hogy így, hogy amúgy nem tudja, hova tette a tükrét,
10192  II,  129   |                 ragyogó szemekkel. - Engem nem emlegetett?~- Éppen rólad
10193  II,  129   |               mondani, hogy bizony sokszor nem fogadsz szót, pajkos vagy,
10194  II,  129   |                   az álom.~Hanem a gyermek nem aludott el. Kis fejében
10195  II,  129   |                   a szemfedõig.~De hisz az nem is olyan messze út... mióta
10196  II,  129   |                   az éjjel. Hanem az ajtón nem jöhet be, mert az be van
10197  II,  129   |                  nyílást keresve rajta, de nem látta, talán elfödték elõle
10198  II,  129   |                 várta egy darabig, de csak nem jött, nem jött, s õ mindig
10199  II,  129   |                 darabig, de csak nem jött, nem jött, s õ mindig rosszabbul
10200  II,  130   |                  Vagy megfordítva? Igazán, nem tudtam volna megmondani.~
10201  II,  130   |            gomolyodott össze elõttem, s én nem voltam képes megkülönböztetni,
10202  II,  130   |              csomagolva.~Személyesen ugyan nem mentem a menyasszonyomat
10203  II,  130   |                mert egyszer a torkom fájt (nem beszélhettem volna), máskor
10204  II,  130   |                   az orromon támadt kelés (nem hódíthattam volna): de azért
10205  II,  130   |                  járásomnak az õ tipegését nem volt nehéz legyõzni.~A fõispán
10206  II,  130   |              reszketett haragjától... mind nem használt semmit! Latba vetették
10207  II,  130   |           pillanatig tart ez a lázas álom, nem tudom, mi történt volna...
10208  II,  130   |                   mely rám várakozik... de nem láttam senkit.~A vonat megállt;
10209  II,  130   |                  az égre, tévedés lesz! Én nem tûrhetem...~- Nem lehet
10210  II,  130   |                 lesz! Én nem tûrhetem...~- Nem lehet tévedés. Szõke haj,
10211  II,  130   |     kisgézengúzfalvi Nagy Kázmér vagyok!~- Nem zárja ki, hogy nagy gézengúz
10212  II,  130   |                     Hohó! Ez meg már éppen nem valószínû.~- Be tudom bizonyítani.
10213  II,  130   |              iszonyú világosság támadt; de nem bírtam egy szótagot kiejteni.~-
10214  II,  130   |                   Soha még ilyen öt farkas nem került össze - egy veremben.
10215  II,  130   |                  felelt:~- Szavazást senki nem kívánt. Kikiáltották egyhangúlag -
10216  II,  131   |              legkellemesebbik.~Megjelenése nem kihívó; nem feltûnõ, mint
10217  II,  131   |                    Megjelenése nem kihívó; nem feltûnõ, mint tavaszkor
10218  II,  131   |                   mosolyog a járókelõknek; nem kacér, mint a tengerié lesz,
10219  II,  131   |                   tapad igézõ idomaihoz...~Nem! a dinnye nem kacérkodik,
10220  II,  131   |                 idomaihoz...~Nem! a dinnye nem kacérkodik, õ csak a gyomrokat
10221  II,  131   |                 több ilyen gyümölcs is, de nem merem mindnyáját megsérteni)
10222  II,  131   |                  mégis úgy látszik, hogy õ nem az idõ és a természet eszköze,
10223  II,  131   |               részét.~Ez idén a megjelenés nem volt eléggé impozáns, mert -
10224  II,  131   |                 egyszerre termett... de én nem tartom helyesnek célzásokat
10225  II,  131   |                    gyönyörködik bennök, de nem érintkezhetik, irigyelheti
10226  II,  131   |       birtokosaikat, epedhet utánok, de el nem éri, s durva tenyere be
10227  II,  131   |                    éri, s durva tenyere be nem piszkolja arany színbe játszó
10228  II,  131   |            léteznek megfoghatatlan dolgok, nem azt - a problemát akarom
10229  II,  131   |                Fájdalom, ma már az emberek nem gondolkoznak - csak esznek.
10230  II,  131   |                    ebédelt egy barátjával. Nem sokára odaérkezett s egy
10231  II,  131   |               hagyta a sonkát.~- Megyek... Nem nézhetem tovább!...~De a
10232  II,  131   |            nézhetem tovább!...~De a pincér nem jött. Tóth Kálmán eljutott
10233  II,  131   |             sótartó után nyúlt.~De már ezt nem tûrhette tovább. Felugrott.~-
10234  II,  131   |                   sajnálta legjobban, hogy nem volt étvágya. Õ úgy élt
10235  II,  131   |                  másik is hanyatlik.~Ezért nem fõznek már mai napság jól
10236  II,  132   |                sohasem lehet megtalálni?~- Nem bizony, édes lányom. De
10237  II,  132   |                   ott! Szegény jó mamám!~- Nem úgy van az, gyermek! Nem
10238  II,  132   |                   Nem úgy van az, gyermek! Nem érted te azt! Mikor édesanyádat
10239  II,  132   |              hagyjon engem is belenézni.~- Nem lehet ám. A tükörbe csak
10240  II,  132   |               viselje magát, mert különben nem lesz tiszta a látása.~Mire
10241  II,  132   |                  dohányfüst-szagú a bácsi? Nem pipázott maga odabent?~-
10242  II,  132   |                   pipázott maga odabent?~- Nem bizony.~- Hát belenézett-e
10243  II,  132   |                   a jégen, a bácsinak szót nem fogadsz s több efféle; de
10244  II,  132   |             fogadsz s több efféle; de csak nem akarta megszomorítani a
10245  II,  132   |              testvérhúgomat, s mondá, hogy nem tartozol éppen a rosszak
10246  II,  132   |                mennybõl, melyet odalentrõl nem fognak látni, s melyen által
10247  II,  132   |                    kell látnom a mamámat.«~Nem szólt semmit, hanem mikor
10248  II,  132   |                   el fog jönni. Jól van, õ nem fekszik le, virraszt, ameddig
10249  II,  132   |                    csukódtak le pillái, de nem aludott el, hanem a mamát
10250  II,  132   |             szobába. Reggelre a kis Katica nem tudta elmondani, találkozott-e
10251  II,  133   |           játszogató téli napsugár, mintha nem merne, mintha illetlen volna
10252  II,  133   |                   Maga az alispán úr pedig nem tudott errõl semmit, egykedvûen
10253  II,  133   |                  az alispán elõtt.~- Miért nem söprik ki az udvarról a
10254  II,  133   |                    e helyen...~- Hát miért nem söprik el a havat?~- Nem
10255  II,  133   |                   nem söprik el a havat?~- Nem lehet!~- Megbolondult maga,
10256  II,  133   |                 Hogyne lehetne?~- Márpedig nem lehet, mert senki sem akarja
10257  II,  133   |               engedetlenkedik.~- Az ám, ha nem volna meg az ordré éppen
10258  II,  133   |                    lopott a vármegyében?~- Nem, az akasztófáravaló gazemberek... -
10259  II,  133   |           Eresszenek be!~- De ide ugyan be nem jössz, gazember! - feleli
10260  II,  133   |                 mert az elég van.~- Ha meg nem hal szegény, felemeltem
10261  II,  134   |                   megállj csak...~A legény nem hagyta magát, de az alispán
10262  II,  134   |                     már ebben a passzióban nem lehetett háborítani, az
10263  II,  134   |                 nagy úr, az adminisztrátor nem törülte meg a magáét...
10264  II,  134   |                 törülte meg a magáét... õt nem dirigálja a természet. Õneki
10265  II,  134   |                   Szókimondó, és diplomata nem tud lenni, higgadt és mégis
10266  II,  134   |             figyelmesen, mint mindig, s el nem mosolyodik, komor méltóság
10267  II,  134   |                 Folytatta is aztán, míg el nem végezte. De Jankovics László
10268  II,  134   |                   kocsit akkori idõben még nem is láttak Magyarországon;
10269  II,  134   |                  csak éppen, hogy beszélni nem tudott.~- Ejnye, de szép
10270  II,  134   |               mindenki tudta, hogy a szava nem gilt, a jurátus is tudta.
10271  II,  134   |                    év múlva«.~Laci azonban nem firtatta tovább, hanem ebéd
10272  II,  134   |                     Igazán mondod? De csak nem bolondultál meg?~- Már én
10273  II,  134   |               Serédynek! Akármi legyek, ha nem hasonlít az én bécsi hintómhoz:
10274  II,  134   |                    magát észre az öreg, ki nem sietett nevetségessé válni. -
10275  II,  134   |              sietett nevetségessé válni. - Nem haragszom... dehogy haragszom;
10276  II,  134   |                fölágaskodtak prüszkölve és nem akartak indítani, hanem
10277  II,  134   |                 anélkül sose indulok, mert nem tudni, nem-e esik valami
10278  II,  134   |              mereven állt meg ura elõtt és nem mozdult.~- Mit parancsoltam,
10279  II,  134   |                   Dühbe jött a nagy úr, és nem hagyta bevégezni sem.~-
10280  II,  134   |                    Meg ne moccanjon senki.~Nem is moccant meg senki, s
10281  II,  134   |                ottani birtokaira, mégpedig nem megfogyva hét font hússal -
10282  II,  134   |                    baja, s Miklós bácsinak nem okozott fõfájást a világért
10283  II,  134   |                adott s semmiféle kényelmet nem vont meg magától - ami pedig
10284  II,  134   |                   mondá Miklós bácsi -, de nem fogadom el az alispáni állást.~
10285  II,  134   |                    miután semmi ovációkkal nem volt rávehetõ, megválasztottak
10286  II,  134   |                  az emelvényre lépve -, de nem fogadom el a fõszolgabírói
10287  II,  134   |                istenért, mit gondol, miért nem fogad el hivatalt, hiszen
10288  II,  134   |                     Hát ki mondja, hogy én nem fogadok el hivatalt?~- Az
10289  II,  134   |                   csak a fõszolgabíróságot nem fogadom el.~- Ugyan miért?~-
10290  II,  134   |                   azért semmit s abszolute nem dolgozott - az ifjabb generáció »
10291  II,  134   |             ARANYKALODA~A Sz. család egyik nem régi õse országbíró volt.
10292  II,  134   |                    unokák számára, az észt nem lehet rátestálni senkire.
10293  II,  134   |                    megcsalni.~- No hát, én nem tudom... hanem rebesgetni
10294  II,  134   |                   rebesgetni hallottam. Ha nem igaz, annál jobb! Váljék
10295  II,  134   |                lepedõkosztüm miatt mind le nem mond odaát az itteni hivataláról -
10296  II,  134   |                   kimondják, hogy »az idén nem lesz választás, punktum.
10297  II,  134   |                   és ez lesz a követ!« Hát nem respektálnak már ebben a
10298  II,  134   |               parancsolva, hogy megálljon?~Nem ér már a Corpus Jusit semmit,
10299  II,  134   |                   ember mert föllépni, aki nem a megyei famíliák közül
10300  II,  134   |             famíliák közül való... még tán nem is nemesember.~- El kell
10301  II,  134   |    programbeszédjében.~- Igen ám, - de még nem mondott programbeszédet!~-
10302  II,  134   |                 beszéd?~De a fiatal tudóst nem lehetett elhallgattatni,
10303  II,  134   |                sose lesz belõled vicispán.~Nem is lett szegénybõl soha,
10304  II,  134   |                    stílgyakorlatoknak néha nem kevés befolyása volt a közügyekre
10305  II,  134   |              jobban nyújtotta ki a magáét.~Nem volnának papok a papok,
10306  II,  134   |              volnának papok a papok, ha ki nem szimatolták volna ezt a
10307  II,  134   |                    volna ezt a viszonyt, s nem lett volna bennük magyar
10308  II,  134   |                  természet, ha kerülõ utat nem használnak oda, ahol az
10309  II,  134   |                  pedig már öreg, roskatag, nem is lát jól, egy jó káplán
10310  II,  134   |                    a panaszból még folyton nem fogyott ki a pap, mindig
10311  II,  134   |              szobában, mintha figyelne is, nem is - a szeme pedig ott künn
10312  II,  134   |                  kegyes válaszát.~Az pedig nem szólt semmit; hallgatagon
10313  II,  134   |                tisztelendõ úr elpirult - s nem kérdezõsködött tovább a
10314  II,  135   |                   No, ez se fog kitelelni! Nem hiszem, hogy élve elérjük
10315  II,  135   |                    nagyságos Cserváry Ákos nem mehetett el õnagyságával
10316  II,  135   |               éljen-ordításokba - s bizony nem a maga, hanem szeretett
10317  II,  135   |               Budapestre vágyik - most már nem hagyhatja abba a közbizalom
10318  II,  135   |              együtt is, de a szegény beteg nem várhat, egy napot sem várhat...
10319  II,  135   |                  midõn üterét tapogatta... Nem, egy órát sem lehetett várni...~
10320  II,  135   |                    víz nervózussá teszi.~- Nem akarok kigyógyulni - nyögé. -
10321  II,  135   |                utánam, mondjátok, hogy még nem érkeztem meg.~- Teringette! -
10322  II,  135   |                Tizenhatodik nap~Ami marad, nem múlik.~A derékfûzõ újra
10323  II,  135   |                most már egészen sikerül.~- Nem adom száz forintért, hogy
10324  II,  135   |                   száz forintért, hogy már nem szorít!~Elmegy a sétányra.
10325  II,  135   |                 ismeretlen« fiatalember le nem veszi róla tekintetét, mely
10326  II,  135   |              sajnálkozva.~Pedig most éppen nem lehet sajnálni, mert most
10327  II,  135   |            sétáltak ki a romokhoz s sokáig nem voltak láthatók, se a parkban,
10328  II,  135   |               huszadik nap meg éppenséggel nem voltak többé láthatók. Elrepültek
10329  II,  135   |           megdöbbenve a férj...~- Hja, azt nem lehet tudni!~S nagyságos
10330  II,  135   |                  mehetett neje.~Jele, hogy nem volt egészen ostoba ember.
10331  II,  136   |                               A SZŐLŐ~1881~Nem célzásképp mondom el a bájos
10332  II,  136   |            amelyben én itt részesülök, aki nem vagyok sem királyi biztos,
10333  II,  136   |                nemzetnek, de magamnak sem. Nem is csinálták ezt a fogadtatást
10334  II,  136   |                  Hálátlan lennék, ha észre nem vettem volna ezt, s bolond
10335  II,  136   |             beleférjen az egész város.~... Nem is veszem ki onnan soha
10336  II,  136   |                    ült, a doktor. Más szék nem volt. Ha a halál bejön,
10337  II,  136   |                    volt. Ha a halál bejön, nem lesz hova leülnie, hogy
10338  II,  136   |                    volt.~- Már három napja nem evett! - mondja az öregasszony
10339  II,  136   |            szeretet fönséges költészete.~- Nem is szabad neki enni adni -
10340  II,  136   |                   tíz mérföldnyi területen nem terem szõlõ?~És annak a
10341  II,  136   |               embernek!~A szeretet azonban nem ösmer lehetetlenséget.~Az
10342  II,  136   |                  megvenné valaki... Máskor nem válna meg tõle semmiért,
10343  II,  136   |              föltartóztatlanul.~A városban nem volt szerencséje, hasztalanul
10344  II,  136   |                    egyenek zabkenyeret, de nem szõlõt!~Szomorúan tántorgott
10345  II,  136   |                égette, mint a pokol!... de nem baj az, csak enyhülést szerezzen
10346  II,  136   |           szerezzen a szegény betegnek.~De nem szerzett.~Mire hazaért,
10347  II,  136   |               lecsukott szemekkel. A halál nem várta be a szõlõfürtöt.~
10348  II,  136   |              egykedvûen. Õ még kicsi volt, nem tudta mi történik.~A szõlõfürt
10349  II,  136   |                   iskolában.~*~Sok pénzért nem adnám ezt a szegedi mulatságot -
10350  II,  137   |                    Még a palóc kollegám ki nem adta a jelszót, hogy »csak
10351  II,  137   |               ebbõl a mélységbõl az ember.~Nem is igen vágyódunk egyhamar,
10352  II,  137   |                    olyan amilyen. A palócé nem ér egy pipa dohányt, lévén
10353  II,  137   |                 elneveztük.~De ebben ugyan nem kopik a fogunk, mert egy
10354  II,  137   |                 asszonysággal, mert hiába, nem a ruha teszi az embert...
10355  II,  137   |                   De ez a szerencsétlenség nem hökkentett meg. Asszonyt
10356  II,  137   |                   találtunk mi Mehádián is nem egyet s gazdag parti is
10357  II,  137   |                   A hadi szerencse azonban nem kedvezett. Oláh asszony
10358  II,  137   |               hazatérni Szegedre, mert hát nem értjük a nyelvüket, nem
10359  II,  137   |                    nem értjük a nyelvüket, nem lehetett érvényre emelkedni.~
10360  II,  137   |               ígértünk egyért, de az anyja nem adta, ámbár látszott, hogy
10361  II,  137   |               elõtt, s este a kúrszalonban nem egy csinos táncosné felejtette
10362  II,  137   |               gyerek is itt van, de bizony nem láttuk, mert betegen fekszik,
10363  II,  137   |              higgyék az apjáról, hogy most nem diplomatizál, hanem az orvosságot
10364  II,  137   |                 dicsérik, igaz-e vagy sem, nem lehessen tudni, mert mi
10365  II,  137   |                    lehessen tudni, mert mi nem láttuk.~Hétfõn éjjel összeszedtük
10366  II,  137   |                   a cókmókot (mert õt csak nem hagyom el) s hazapályáztunk.~
10367  II,  138   |                    találtak egy csecsemõt. Nem volt már pólyákban, de mégis
10368  II,  138   |                   biztos -, ha apja, anyja nem akad, magaménak fogadom.~-
10369  II,  138   |              Gergely nevet kapott. Szüleik nem jelentkeztek, a két csecsemõ
10370  II,  138   |                   talált ki nekik; de azok nem feleltek semmire; nem tudtak
10371  II,  138   |                 azok nem feleltek semmire; nem tudtak még beszélni.~- Azt
10372  II,  138   |                volna össze.~- Biz az pedig nem lehetetlen; hátha valami
10373  II,  138   |                találgatta az egyik utas.~- Nem szeretném pedig. És kivált
10374  II,  138   |                    De hisz az mindegy...~- Nem úgy értem. Csináljunk egy
10375  II,  138   |           szavazásnál, pedig ez az állapot nem volt természetes. A kormánybiztos
10376  II,  138   |                   kacabajkát: persze, hogy nem lehetett szegényke oly karcsú,
10377  II,  138   |                uram, ahogy a szegediek. Én nem tudom, kitõl tanulta. A
10378  II,  139   |                 vasúton utazzék, ahhoz még nem elég csupán a születés,
10379  II,  139   |                    mikor az ember siet, és nem ott áll meg, ahol az ember
10380  II,  139   |                  kocsiján utazni; de azért nem tagadom meg tiszteletem
10381  II,  139   |                akinek a lóvasút is jó: meg nem állhatom, hogy fel ne említsem,
10382  II,  139   |                   meg a jószívû alispán.~- Nem lehet, nagyságos uram, mert
10383  II,  139   |          dicsértessék«-et kiáltott felénk.~Nem lehet hát abszolute elítélni
10384  II,  139   |                 ilyen bravúr-cselekedetre.~Nem, én még a talyigát is tisztelem,
10385  II,  139   |                    kocsi van a láthatáron.~Nem, nem ez keserít el, ez csak
10386  II,  139   |               kocsi van a láthatáron.~Nem, nem ez keserít el, ez csak hozzájárul
10387  II,  139   |                    magátul megy a sineken, nem dirigálja senki; megy bután,
10388  II,  139   |                     mely a tramwayt húzta, nem használhatja többé a magyar
10389  II,  140   |                  messzirõl, észrevétlenül. Nem is éreztem volna már jól
10390  II,  140   |                   aki hû: egy asszony, aki nem változik!...~Száll az idõ...
10391  II,  140   |                 oly nagyon szereti egymás!~Nem nyughattam tovább; sarkallt
10392  II,  140   |                  házmesterhez.~A házmester nem volt otthon: a csacska feleségétõl
10393  II,  140   |          megkérdezni, amit akartam.~A sors nem akarja! - csendült meg lüktetõ
10394  II,  140   |                    titkos hang. - Az isten nem akarja! Õk szeretik egymást
10395  II,  140   |                  Durva szava megriasztott, nem volt bátorságom többet kérdezni,
10396  II,  140   |              Szerencsés államhivatalnokok! Nem azért, hogy oly híven szeretõ
10397  II,  140   |                     Bántott a keserûség... nem tudom, mi a kõ ütött hozzám!
10398  II,  140   |                     de a fészek üres volt.~Nem volt maradásom. Alkonyatra
10399  II,  140   |              rebegé meghatottan.~- Hogyan? Nem értelek, bátyám!~- Örülök,
10400  II,  141   |                 jeleért könyörgött... Mind nem használt semmit: õ szfinx
10401  II,  141   |               veszett: a bájos ismeretlent nem lehet meghódítani.~Az ingert
10402  II,  141   |                szép fiatal hölgyet övezte. Nem tudta senki: mi a neve?
10403  II,  141   |                  asszonyt és csábítóját? - nem! visszautazott Párizsba
10404  II,  141   |            megcsalta - egy férfi.~Az éppen nem furdalta lelkiismeretét,
10405  II,  141   |             vetette volna le, ha egy napon nem találkozik de Bruys Viktor
10406  II,  141   |           megjelent a találkozón, de Alice nem jelent meg.~Eltûnt... megszökött...~*~ (
10407 III,  1     |            magisztrátus ezt a becsmérlést, nem akar lenni sem sértés, sem
10408 III,  1     |                vonatkozólag, kik bizonyára nem tehetnek róla, hogy az őseik
10409 III,  1     |          építkeztek. Nyájas olvasó, ki még nem jártál e görbe országban,
10410 III,  1     |               fölfújja magát. Ha tehát esõ nem esik, szél sivít végig a
10411 III,  1     |                  cipelnie.~Sehol a világon nem olyan részrehajló a mennyei
10412 III,  1     |                    tenném, ha olyan messze nem volna.~S valóban, a Csemezék
10413 III,  1     |                    Tinikém, mit tesz az?~- Nem, nem, Bohuska… ha ezelõtt
10414 III,  1     |               Tinikém, mit tesz az?~- Nem, nem, Bohuska… ha ezelõtt meglátogattalak
10415 III,  1     |                 most, tudod, hiszen tudod… nem lehet…~Krisztina kifejezésteljes,
10416 III,  1     |                    igyanak õk is.~Ha tehát nem kárhoztatom a jövõ maradékra
10417 III,  1     |                 lehetõ legnagyobb barátok.~Nem is csoda ez, kérem, olyan
10418 III,  1     |                  tartom, hogy ennek így és nem másképp kelle történnie.
10419 III,  1     |                   maga Csemez István úr is nem lett szerelmes valakibe,
10420 III,  1     |               aztán soha a világ eleje óta nem merült föl köztük semminemû
10421 III,  1     |                   már ezt Csutkás tanár úr nem engedheti. Õ sem a szemeten
10422 III,  1     |                   nyújtja. Ha egyéb hiányt nem, testfolytonossági hiányt
10423 III,  1     |                   álló, tubákoló bizonyára nem is fog vetemedni e primitív
10424 III,  1     |              kötelességének tart az emberi nem fölvilágosítása céljából
10425 III,  1     |                   a hajuk is. Mindamellett nem tartunk fölöslegesnek néhány
10426 III,  1     |                    mondhatja, hogy az alap nem volt jó? Senki. A tények
10427 III,  1     |               tények azt beszélik, hogy ez nem igaz, ott van a hiteles
10428 III,  1     |                    tud valamit, de egészen nem tudja senki, csak Csutkás
10429 III,  1     |                     de a Petõfi-legendából nem vesz el morzsányi sem. Híven
10430 III,  1     |               legenda.~Azazhogy Csutkás úr nem azon ember, aki csukva tartsa
10431 III,  1     |                tartsa a száját ilyenekben, nem is az itt a baj, mintha
10432 III,  1     |                    is az itt a baj, mintha nem akarná elmondani, szívesen
10433 III,  1     |               burnótozás elméletét kivéve, nem képes semmirõl hosszasabban
10434 III,  1     |                   feloldani a nyelvét, ami nem lehetne ugyan akadály a
10435 III,  1     |                 Senki sem meri mondani. De nem is tanácsolná Csutkás úr,
10436 III,  1     |         kimondhatatlanul nagy fegyver… Aki nem hiszi, annak ezt be is bizonyítja.
10437 III,  1     |            megtestesült nyíltság. Emlékeit nem tartja zár alatt. Még olyan
10438 III,  1     |                 Eszterkérõl, ha szavait el nem nyomná fuldokló zokogása…~…
10439 III,  1     |                   tudják is az ellenkezõt, nem mondanak neki ellent, mert
10440 III,  1     |                 hogy elmeháborodott lenne. Nem, nem, a »bányagróf«-nak (
10441 III,  1     |                 elmeháborodott lenne. Nem, nem, a »bányagróf«-nak (Selmecen
10442 III,  1     |                 titulusát a fiú is örökli) nem hiányzik egyetlen kereke
10443 III,  1     |              szerelmes valaha, akit szülei nem akartak hozzá adni. A leány
10444 III,  1     |                 mely, ünnepélyesen ígérem, nem lesz olyan unalmas, mint
10445 III,  1     |                     Olyan gyönyörû, mintha nem is anyától lett volna, mintha
10446 III,  1     |            megnõnek ezek a gyerekek!), meg nem állhatta, hogy el ne dünnyögje
10447 III,  1     |                     de megeshetik, mert ha nem eshetnék meg, nem lenne
10448 III,  1     |                  mert ha nem eshetnék meg, nem lenne nyomtatásban a históriája.~
10449 III,  1     |                       Elviszik? Hehehe! De nem adom ám!~Erre az eredeti
10450 III,  1     |                   mindennemû idegen és oda nem illõ alkatrészektõl, izzadó
10451 III,  1     |                szerény véleményem szerint, nem áll a kor színvonalán. Hiszem,
10452 III,  1     |                  színvonalán. Hiszem, hogy nem áll… meg vagyok gyõzõdve,
10453 III,  1     |                  mellett.~- Én a Krisztint nem adom senkinek. Nem azért
10454 III,  1     |               Krisztint nem adom senkinek. Nem azért neveltem, hogy valami
10455 III,  1     |                      Szeressen engem!~- Az nem elég.~- Hát szeressen téged
10456 III,  1     |               hirtelen fölnyitá szemeit és nem mosolygott.~- A szívnek
10457 III,  1     |                    jogai vannak, Stevo. Te nem ismered a szívet. A szív
10458 III,  1     |              kalabriás; õ a Krisztinát oda nem adja senkinek, hacsak nem
10459 III,  1     |                  nem adja senkinek, hacsak nem akkora darab aranyért, amennyit
10460 III,  1     |          Krisztinát ellensúlyozza.~Ennyi s nem több volt azon párbeszéd,
10461 III,  1     |                 suttogva folytatá:~- De ez nem elég. Ki mondja, hogy elég?
10462 III,  1     |                   Ki mondja, hogy elég? Te nem mondod, lovag. Csemez sem
10463 III,  1     |                   én sem mondom. - Nos, ha nem elég, törekedni kell, hogy
10464 III,  1     |                  feleségem leend. S te meg nem tagadhatod õt tõlem, mert
10465 III,  1     |               kertbõl a ház felé. Arca már nem sápadt, hanem lángba van
10466 III,  1     |                 Verj meg érte, kedvesem. Õ nem mert volna eljönni; én bátorítottam
10467 III,  1     |                mondd, mint szeretem! Magam nem bírom elmondani. Istenem,
10468 III,  1     |                 mondá majdnem szerényen. - Nem érzi ön, milyen rettenetes
10469 III,  1     |               volna el valami nagy bûnt.~- Nem, nem! - kiáltá Krisztina
10470 III,  1     |                   valami nagy bûnt.~- Nem, nem! - kiáltá Krisztina szilajan -
10471 III,  1     |                   Krisztina szilajan - oda nem!~- Hova hát? - kérdé Bohuska
10472 III,  1     |                   nõi szalonokban is, mert nem ilyen ügyetlen ám mindig,
10473 III,  1     |                   megkérdezni: »Szeret-e?… Nem szeret-e…«~Sehogy sem foghatja
10474 III,  1     |                     hogy a karját legalább nem Bohuskának, hanem Krisztinának
10475 III,  1     |                   kéz.~- Istenem, istenem! nem értem önt… - szólt Miklós
10476 III,  1     |             szeretlek«, aztán azt mondani »nem szeretlek«, ez mind tréfa?
10477 III,  1     |             dacosan vetette hátra fejét.~- Nem lehet - mondá lassan -,
10478 III,  1     |                    lehet - mondá lassan -, nem tehetem, én mást szeretek…
10479 III,  1     |               szólt tompán, kimérten -, de nem fogom elhagyni sem. A szerelem
10480 III,  1     |                    halhatatlan! A szerelem nem vész el, mint a letiport
10481 III,  1     |              borítá el szép arcát.~Oh, ezt nem nézhette Miklós tovább.
10482 III,  1     |                szilaj hangja reszketett.~- Nem, nem, Krisztina! Soha, nem…
10483 III,  1     |                  hangja reszketett.~- Nem, nem, Krisztina! Soha, nem… Soha
10484 III,  1     |                 Nem, nem, Krisztina! Soha, nem… Soha semmit… Meg fogunk
10485 III,  1     |                fogunk halni! Te is, én is. Nem engedem és ha a mennybolt
10486 III,  1     |            megszakad, leomlik, sem hagyom… Nem hagyom egyetlen hajszáladat
10487 III,  1     |                 mennydörgés lett -, ha meg nem mondod azt az embert, akit
10488 III,  1     |             visszamondta: »Senkit…«~Miklós nem ereszté el, hanem míg hevesen
10489 III,  1     |          fölszisszent az éles fájdalomtól. Nem ember volt már, hanem féltékeny
10490 III,  1     |                  vadállat. Egy szörny, aki nem gondolkozik, hanem az indulatai
10491 III,  1     |                   az indulatai ragadják.~- Nem igaz, Krisztina! Te megcsalsz
10492 III,  1     |                akarom!~- Jól van tehát; én nem szeretlek téged, de mást
10493 III,  1     |                mást sem szeretek, legalább nem olyat, akit megnevezhetnék;
10494 III,  1     |               lennie… Csak azt érzem, hogy nem egészen olyannak, mint Miklós…
10495 III,  1     |                   De mert igen epés ember… nem szeretném, ha a fülébe jutna,
10496 III,  1     |                  Krisztina… Azt hiszem, ön nem köti magát erõsen a »bácsi«
10497 III,  1     |                  Bohuska kérlelõ tekintete nem csillapítja, isten a megmondhatója,
10498 III,  1     |                    én ki, mint aki tréfál? Nem úgy, Krisztina! Egy komoly
10499 III,  1     |             egyéniségnek mondhatom magam s nem valami sihedernek, kinek
10500 III,  1     |                valami sihedernek, kinek be nem nõtt a fejelágya, ki csak